Amikor az ex felbukkan a múltból és feldúlja az életed...

Ha párválasztásról van szó, mindkét nem azt hiszi, hogy a bőség zavara csodálatos érzés lehet. Mikor nemcsak egy nő vagy férfi teper utánuk, hanem több is. Amikor csak élvezniük kell a figyelmet, a lehetőségeket, és semmi más feladatuk nincs, mint válogatni.

Vagy húzni az időt, hogy minél tovább tartson ez az állapot. Arra nem gondolnak, hogy ez egy keserédes helyzet is lehet. Legalábbis annak mindenképpen, aki jó döntést akar hozni: aki párkapcsolatban akar majd élni, nem csak játszadozni.

Épp egy szakítás után voltam, és bevallom, élveztem az egyedüllétet - hogy akkor és azt csinálok, amit akarok, nem kell senkihez igazodnom. Nem kell magyarázkodnom, vagy bejelentkeznem, hogy kések. Én szabom meg a szabályokat és jelölöm ki a határokat. Lubickoltam ebben az újfajta szabadságban, és nem terveztem, hogy változtatni fogok rajta. Az még belefért, hogy randizok, flörtölök, ismerkedek, de elköteleződni semmiképp sem akartam.

Aztán egy vasárnap visszaköszönt a múltam: életem első szerelme egy üzenetben fejezte ki érzéseit, vágyait. Tíz éve szakítottunk, és mivel nem gyűlölettel, hanem szeretetben váltunk el, természetes volt számunkra, hogy a jeles napokon, ünnepeken írunk egymásnak. Ennél tovább egyikünk sem merészkedett - nem akartuk átlépni azt a bizonyos határt, ami az ismerősök és szeretők között van.

De ez az üzenet másról szólt: hiányról, ragaszkodásról, szenvedélyről. Pont tőle, aki inkább magában tartotta az ilyesmit, mintsem, hogy kimondja őket. Most pedig minden gátlását levetkőzve szerelmet vallott nekem.

Fel-alá járkáltam a lakásban, hátha így sikerül megnyugodnom. Egyszerre voltam izgatott, büszke, boldog, ugyanakkor féltem. Nem véletlenül. Pár héttel ezelőtt nem éreztem volna ezt, és gyorsan válaszolok neki, de most más a helyzet.

Forrás: Shutterstock

Megismertem Balázst, egy kedves, mosolygós, intelligens pasit. Akivel jó együtt tölteni az időt, úgy, hogy egyikünk sem akar a másikra rátelepedni. Van, hogy ő elfoglalt, máskor én nem érek rá, de egyikünk sem sértődik meg emiatt. Mindketten ragaszkodunk a szabadságunkhoz, ugyanakkor imádjuk egymás közelségét. Egy tökéletes kapcsolat van kialakulóban, bár még csak ismerkedünk egymással. Azt már tudom, melyik a kedvenc színe, de azt még nem, hogy milyen a viszonya az anyjával. A felszínt kapirgáljuk, a mélyebb rétegeket még titok fedi.

És erre felbukkantál te, aki mindent tud rólam, és akit én is mindenkinél jobban ismerek. Emlékek fűznek össze, nevetések, szoros ölelések, csodás szeretkezések - és tíz külön töltött év. Nem tudom, mi történt veled ezalatt, megváltoztál-e, vagy maradtak nálad a kőbe vésett szabályok, amelyek korábban megvoltak.

Balázzsal minden pillanat könnyed, és amilyen szépen indult, még bármi lehet belőle. Végre nem hajt az idő, mert azt érzem, minden pontosan úgy történik, ahogyan kell. És most ismét egy olyan szituációba kerültem, amit kényelmetlennek érzek. A bőség zavara pedig szomorúsággal tölt el, mert az élet, amit kialakítottam magamnak - és ami jól működött - most a feje tetejére állt. Mégpedig miattad.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy tíz évvel ezelőtt végleg lezártam a kapcsolatunkat, túl sok érzés és közös pillanat köt minket össze ahhoz, hogy feledésbe merülj. De tudtam nélküled élni és boldog lenni, még egy másik férfi mellett is.

Bár igaz, hogy nem úgy és nem olyan mélyen szerettem, mint téged. Balázsnál éreztem először, hogy konkurensed akadt. Most pedig itt ez az üzenet, amivel nem tudom, mit kezdjek. Töröljem, vagy válaszoljak rá? Mert veled a múltam közös, vele pedig a jövőm lehetne az. Az idő továbbra sem sürget, de hamarosan döntenem kell, magamért, úgy, hogy végre nekem is jó legyen.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek