Csak rajtunk múlik, hogy meddig tart a karácsony

Olyan rossz belegondolni abba, hogy a jó dolgok az életben olyan gyorsan elillannak, hogy mire az ember felfogja, hogy milyen jó történt vele valójában, már maga mögött is hagyta azt és egy újabb akadállyal, problémával kell szembenéznie. Ilyen a karácsony is. Hónapokat készültünk rá, díszítettünk, hangolódtunk, persze a folyamatokat is élveztük, amennyire lehetett kihasználtuk, de amikor élesben megtörtént a dolog, az annyira jó volt, hogy mire felpillantottunk belőle, már el is múlt.

Annak ellenére, hogy felnőtt ember vagyok, roppant nagy izgalommal fekszem le 23-án tudván azt, hogy másnap végre karácsony van és szenteste hivatalosan is ünnepelhetünk. Bár idén ez most kicsit másként alakult és a nagy családi karácsonyból egy szűk körű összejövetel lett, de szenteste valahogy még a rossz dolgok és megszépülnek és úgy jó minden, ahogy van.

A 25-e már egy igazi nyugalommal és békével teli nap, amikor az ember nem gondol a hétköznapokra, a megoldandó és még el nem végzett feladatokra és a legnagyobb problémája legfeljebb az lehet, hogy elfogyott a zserbó vagy a halászlé.

A 26-a is hasonlóképpen telik, némi fura érzéssel amiatt, hogy hamarosan véget ér ez a meghitt pihenés és újra fel kell venni a harcot a napi feladatokkal, kihívásokkal. Bár az év hátralevő napjai a szerencsésebbeknek szintén pihenéssel telik, a többségnek bizony 27-én újra elkezdődött a mókuskerék és a munkával eltöltött első óra után már csak halvány emlék marad az elmúlt karácsony. Legalábbis én, így vagyok vele.

Sokat gondolkodtam ezen, hogy azt a békét, meghittséget, nyugalmat, amikor képes vagyok minden rosszat és negatívumot kizárni és csak a szeretteimmel, a családommal foglalkozni, miért nem tudom egész évben megőrizni? Miért ne lehetne egész évben karácsony?

Persze, tudom, bárcsak ilyen egyszerű lenne...

De közben mégsem lehetetlen. Mi a családi asztalnál mindig megfogadjuk, idén is ezt tettük, hogy most olyan jó minden, tegyünk érte a következő időszakban, hogy ne csak karácsonykor érezzük ezt, hanem az év jó néhány részében. Ne azzal teljenek az előttünk álló hónapok, hogy arra várunk, hogy karácsony legyen, mert csak az hozza meg a harmóniát, az igazi szeretet cunamit. Tegyünk azért mi, hogy ne csak karácsonykor járjon át minket a békesség, a pozitivitás és a hála, hanem akár minden nap. Akár egy szürke hétfői napon, amikor sikerül időben leadni egy projektet a munkahelyen, egy átlagos csütörtökön, amikor túlórázás után még vacsorát főzni és edzeni is van erőnk vagy akkor, amikor megadatik az, hogy csak semmit tegyünk a családtagokkal együtt a kanapén.

Ne csak azért becsüljük meg, amink van és örüljünk neki tiszta szívből, mert egy ünnep, nevezetesen a karácsony erre „késztet" minket, hanem az akadályok, nehézségek ellenére próbáljunk meg egész évben karácsonyi hangulatban maradni azért, hogy a szívünk az év összes napján csordultig legyen tele szeretettel.

Nyitókép: Shutterstock