Az alkalmi kalandok kiöltek belőlem minden érzelmet…

Rengeteg ilyen "Hogyan ne cseszd el az életed" intelem volt a tarsolyában. Talán ezek is közrejátszottak abban - a fránya genetika mellett -, hogy igazi pasizógép letettem, aki képtelen lehorgonyozni valaki mellett.

Sokszor próbáltam (vagyis inkább mások próbáltak) változtatni a magánéleti státuszomon az elmúlt években. De valahogy mindig az alkalmi kalandok és az elköteleződés nélküli viszonyok irányába sodródtam - a házasságnak pedig még a gondolatától is irtóztam.

Kívülről úgy tűntem, mint aki istenien érzi magát a bőrében. Sokáig még én is elhittem, hogy nem vágyom másra. Ismerkedtem, randizgattam, és olyan mennyiségben kaptam meg a szexet, ami utólag visszagondolva is felfoghatatlan. Habzsoltam a gyönyöröket, közben pedig úgy csúsztam egyre lejjebb a lejtőn, hogy észre sem vettem. Feláldoztam a lelkemet az instant élvezetékért, de nagy árat fizettem érte: kiégtem, belefásultam az érzelemmentes légyottokba.

Ám ez csak akkor vált világossá számomra, amikor összejöttem egy imádnivaló pasival. Minden jól működött köztünk, kivéve a szexet. Hiába volt odaadó, hiába kényeztetett kitartóan, egyszerűen nem éreztem semmit. Mintha egy robot lennék, egy üres, lélek nélküli gép. Azt hiszem, ez volt az a pillanat, amikor úgy döntöttem, változtatok és felfüggesztem a hódító hadjáratokat.

Mit mondjak, kemény időszak következett. Állandóan hívogattak a régi pasijaim, mintha megérezték volna, mi zajlik bennem. És ugyan nehezen, de képes voltam uralkodni az ösztöneimen. Csak egyetlen cél lebegett előttem: megtapasztalni a szerelmesen szeretkezés élményét. Ez a vágy vitt előre, ez segített ellenállni a kísértésnek.

A kísérlet életem minden szegmensére hatást gyakorolt. A cölibátus időszakában minden energiámat a saját fejlődésemre fordítottam. Az eredmények szinte azonnal láthatóak voltak. A munkámban egy szinttel feljebb léptem, a baráti kapcsolataim erősödtek, ahogyan a családommal való viszonyom is. És ami az egészben a legfontosabb: az elmúlt egy évben többet tanultam a kapcsolatokról és önmagamról, mint a szexszel teli évek alatt. Azt hiszem, jó úton haladok afelé, hogy végre igazi társa legyek valakinek.

Búcsúzunk!

Kedves olvasóink!

Október közepétől kezdve a SHE.HU teljes szerkesztősége, és az írói gárda is távozik a magazintól. Ezután a weboldalon és minden kapcsolódó közösségi felületen megjelent tartalmak nem a mi munkánk eredményei. Nehéz a búcsú, de köszönjük, hogy eddig velünk tartottatok, és reméljük hamarosan találkozunk! :) Íróink munkásságát addig is nyomon követhetitek saját írói oldalukon. Köszönjük ezt a 4 évet, amit velünk töltöttetek!

Ezennel kívánunk sok sikert az új szerkesztőségnek!

Forrás: Csudai Sándor

Nyitókép: Shutterstock