Az elhunyt feleséged árnyékában élsz, de mégis szeretlek!

Nem szépen váltak el, mindketten mérhetetlen dühöt éreztek a másik iránt, és csalódottságot, mert nem úgy alakult kettejük kapcsolata, ahogy szerették volna.

- Ott vagy? - kérdezte Vili kissé higgadtabban.

- Itt. Csak nem számítottam rád. Hallgatlak - hebegte a nő.

- Ők az életem értelmei, de egyszerűen túl sok a feladat, és lassan megőrülök tőle, mikor azt mondják, "anya ezt nem így szokta". Be kell valljam, fogalmam sincs, hogy kell bánni velük. Ha játszunk, az tök oké, de a mindennapok... Nem tudom, Márta hogyan csinálta - csuklott el a hangja -, és rajtad kívül más eszembe sem jut, akitől segítséget kérhetnék.

A nő szíve egyre hevesebben vert. Úgy érezte, itt a lehetőség, amire évek óta várt. Ha most segít, talán jóvá teheti a korábbi baklövését. Talán a férfi elfelejti azokat a csúnya dolgokat, amiket a viták hevében a fejéhez vágott, és idővel újra nőként tud rá nézni. Gyorsan összepakolt néhány cuccot, tiszta ruhát, fogkefét, hátha ott marad éjszakára is. Tudta, hogy a gyerekeknél fontos az első benyomás, de elvetette a csajos rucit a magassarkúval. Lapos talpú cipőt vett, szűk, mintás nadrággal és egyszínű felsővel.

Haját szorosan befonta, a szempillaspirálon és a leheletnyi szájfényen kívül mással nem bíbelődött. Görcsbe ugrott a gyomra, mikor a kertvárosi ház kapujában megnyomta a csengőt. Vili háta mögül két szöszke fej kukucskált ki, és bizalmatlanul méregették. Remélte, nem szúrja el az első alkalmat. Ösztönösen érezte, hogy nemcsak a gyerekek, de a férfi előtt is vizsgázik.

- Sziasztok! Én apukátok egy régi barátja vagyok, és azért jöttem, hogy egy kicsit segítsek. Sajnálattal hallottam, mi történt anyukátokkal, és úgy gondolom, nem árt, ha valakinek elmondhatjátok, mi a kedvenc reggelitek és hogyan kell fésülni a hajatokat - kezdte egy széles mosoly keretében.

- Én például így, összefogva szeretem. Saci vagyok. A neveteket tudom, csak azt nem, hogy melyikőtök Lili és ki Lilla- nézett rájuk továbbra is mosolyogva. - Segítetek nekem ebben?

- Ő Lilla - bökött a testvérére. - Te leszel az új anyukánk?

Saci meglepődött a kérdés hallatán, de mielőtt válaszolt volna, leguggolt a kislány elé. - Én az szeretnék lenni, akire számíthattok most és később is. Nem hiszem, hogy új anyukára lenne szükségetek, de az mindig jó, ha van kitől kérdezni, nem? - simította végig a lányka haját.

Vili nem szólt egy szót sem, csak a szeme nevetett, mikor Lili kézen fogta Sacit és a ház felé húzta. - Megmutatom a kedvenc babámat. Lillának is van...

De szép lassan minden kialakult. Igen, Márta halála kellett ahhoz, hogy most itt üljön a nappaliban, karjában egy újszülött fiúcskával, aki épp elszundított. A kamaszlányok viháncolva futottak be a kertből, de öccsükre nézve azonnal abbahagyták egymás ugratását.

- Apának szerencséje van veled - adott puszit öccse feje búbjára Lilla.

- Meg nekünk is - kontrázott Lili. - Látod, csak lett új anyukánk!

Saci szívét pedig melegséggel töltötték el a lányok szavai, úgy érezte, ő a világ legboldogabb embere. És az is volt.

Élsz-halsz a SHE.HU cikkeiért?

Iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk. :)
Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock