

Félidőben, amikor még a "bármi megtörténhet" stádiumban voltunk, kiegyeztem volna az "egyik legboldogabb" nappal is - aztán már azzal is beértem volna, ha ránk mosolyog a szerencse egy kellemes májusi időjárás formájában. Ha Aigner Szilárd még élne, én eskü, kizsaroltam volna belőle a "22 fok, fátyolfelhőt"! De a végsőkig is elmentem volna: megkentem volna magát a Jóistent is, csak süssön a nap - ha már minden más a feje tetejére állt, és a nélkülözhetetlen vendégeket kénytelenek vagyunk nélkülözni.
De ahogy az életem egyik fontos szereplője mondta: az ő lagzija tökéletesre sikeredett, a házassága viszont korántsem - nálunk pont fordítva lesz. Engem ma, az esküvőm napján, ez éltet. Az esküvőm napján, amikor nemhogy 22, hanem 25 fok van - na, ezt hívják boszorkányságnak!
Hónapokkal a nagy nap előtt kezdtem el írni az esküvői fogadalmamat (még ha itthon ez nem is szokás), és folytattam a járvány kirobbanása után is - még ha nem is lesz násznép, akiknek felolvashatom. Annak mentén írtam meg, ami minden magát írónak álmodó embert mozgat: nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek.
Drága most már Férjem!
A Szex és New York főszereplője írt egy könyvet a házasságról "Akarom. Akarom?" címmel. Én ezt fordítva éltem meg: "Akarom? Akarom hát!" Egyszer, mikor épp szöszmötöltél valamivel, megkérdeztem, hogy mit csinálsz. Mire te azt válaszoltad: "Szeretlek." Hát hogy is ne akarnám megpróbálni ezt az örökkön-örökkésdit egy ilyen pasival?! !
December környékén volt egy felismerésed: az esküvő az egyetlen olyan ünnep, ahol nem ajándékozzuk meg egymást. Aztán hamar rájöttél, hogy dehogynem: te odaajándékozod magad nekem, én pedig magam neked. Én szeretnék most adni neked még egy apróságot, egy csokor szép ígéretet. Betartatni ér!

Fogadom, hogy...
Egy életen át törölgetem a szemüvegedet, ami főképp azért maszatos, mert folyton az aurádban vagyok - vagy mert magadhoz húzol egy lopott cuppanósra.
Voltarenezem a lábadat, ha sokat futsz, vagy kicsit öregszel.
Sütök neked palacsintát (néha olyan "nem egészséges, de a nagyijainkat juttatja eszünkbe" tésztából is), és bosszankodom, hogy csak és kizárólag Nutellásat vagy hajlandó enni. Vagy ez én volnék? A házasság úgy látszik, idült memóriaromlással is jár.
Nem hánytorgatom majd fel - vagy legalábbis nem olyan gyakran, mint szeretném -, hogy amikor én már negyvenes mama vagyok, te még csak harmincas süldő leszel, hiszem nem a te hibád. Bár egy kicsit azért mégis. :)
Leszek a sous chefed, a sporthajcsárod és a folyadékbevitel felelősöd, még ha nincs is ilyenekre szükséged.
Fáradhatatlanul kenem a kobakodat naptejjel, csak ne vágnál mindig olyan fejet közben, mintha malacot ölnék!
Megbocsátok, amiért Anya a cinkostársad, és főleg ellenem konspiráltok.
Ha lesz, a következő karantént is kéz a kézben töltjük.
Egyszer megtanulok olyan rizottót rittyenteni, amilyet a Fördős Zé sem tud.
Minden valamire való tavat végig supozok veled, és minden meredek lejtőn lesnowboardozom melletted.
Gondoskodom a zokni utánpótlásodról (Isten áldja a H&M tízes pakkját), és ráfogom a zoknimanóra, hogy ő csinál belőlük gombolyagot a szennyesben - a nemjóját!
Kérésre bármikor eléneklem neked a Spice Girls Wannabe című számát. Ha nem kéred, akkor is.
Nem mindig szedem le a fejedet, amikor le kellene.
Szabad szemmel alig észrevehető szemforgatással, de meghajlok polihisztorságod előtt - ó, te magasságos!
Mindig 2000-es fordulatszám felett fogom tartani az autódat.
Meghálálom azt a türelmet, amivel viseltetsz irántam.
Minden vágyam ellenére sem fojtalak meg, amikor kaján vigyorral nyersz kártyában. És szinte mindig nyersz basszus!
Nem vonom kétségbe, amikor azt mondod: megfogtad velem az Isten lábát.
Igyekszem olyan feleséged lenni, amilyennek a nagykönyvben meg vagyok írva - és ha elbukom, felállok.
Fogadom, hogy elhiszlek.

Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!