Eltitkoltam előled a bűnöm, pedig a feleségem vagy!

Nagyokat nyelt, igyekezett higgadt maradni, mégis felkavarta a látvány...Orsi papucsban és pizsamában simult a hátához. A könnyű szellő még azelőtt elárulta jelenlétét, hogy hozzáért volna a férfihoz.

- Hm. Jó illata van a kávédnak. Kaphatok belőle egy kortyot? - Bence némán nyújtotta át a bögrét, nem akaródzott megfordulnia. - Úgy örülök, hogy beadtad a derekadat. Ez a látvány mindent megér. És a gyerekek már most imádják. Azt tervezik, hogy amint jön a jobb idő, beiratkoznak a helyi kenuklubba, és egész nyáron a vízen lesznek - csacsogta a nő.

- Fázol? - ölelte szorosabban a felesége. - Menjünk be, nekem is szoknom kell még, hogy itt hidegebbek a reggelek. Bezzeg a panelrengetegben! Ott még október végén se fagyott le a lábam mezítláb.

Bence némán fordult ki az ölelésből, ujjai elfehéredve szorították a bögrét. Orsi ebből csak a férfi szótlanságát érzékelte. Nem akart kérdezősködni, örült, hogy végre abban a házban laknak, amit hónapokig nézegetett, és amire nagyon nehezen sikerült rábeszélnie a férjét. Nem értette, miért.

Bence szerette a vizet. Minden nyáron hosszú órákat utaztak, mire eljutottak a csendes, magánkézben lévő tóig, ahol a fiúk naphosszat horgásztak, míg ő a lányukkal a napon süttette magát. Most, hogy jobban belegondolt, a tengerre és a folyóra viszont sosem vágyott a párja. Ha felhozta neki, hogy vehetnének a vízparton egy házat, a férfi mindig azt mondta, hogy sok a szúnyog és hidegek az éjjelek. Jó nekik a nyüzsgő város közepén. De közben nem volt őszinte a mosolya...

Orsit nem hagyta nyugodni ez a furcsa érzés. Hatodik érzéke azt súgta, valamit elhallgat előle a párja. Aznap titkon figyelte minden mozdulatát. Már az a képtelenség is eszébe ötlött, hogy Bence megcsalja, vagy hogy a cégnél lehet valami baj. Közben idilli békesség lengte körül az álomotthont. A férfi a gyerekekkel fúrt-faragott, készült a kutyaól a labradornak. Jövő héten hozhatják el a tenyésztőtől.

Délután kettesben maradtak, a gyerekek elindultak felfedezni a környéket. Orsi a teraszon lévő rattan fotelbe kucorodott egy könyvvel. Amikor megunta az olvasást, a férje keresésére indult. A garázsban lelt rá - Bence ijedten csapta le a szerszámosláda fedelét. Ez volt az egyetlen dolog, amihez a nejének sosem volt szabad nyúlnia.

- Egyszer elárulhatnád, mit rejtegetsz ott. Kincseket? - mosolygott a nő a férfira.

- Nem akartam ezt a házat. Nem voltam őszinte veled, sosem említettem az ódzkodás okát. Volt egy öcsém. Őt hallod a felvételen. Túl kellene lépnem a tragédián, de nem tudom, menni fog-e. 13 voltam, amikor megtörtént... - akadt el a szava egy pillanatra.

- Az előző években is a nyaralónktól néhány kilométerre vertünk sátrat, de sosem volt baj. Anyuék megbíztak bennünk. Az egyik este valamiért vissza akartunk menni a családhoz, már sötétedett. Kikötéshez készültünk, mikor a semmiből felbukkant egy motoros kishajó. Akkora hullámot generált, hogy felborult a csónak.Bálint a koromsötét vízbe esett, és a Duna magával ragadta. Azóta is haragszom magamra, hogy nem tudtam a 11 éves öcsémet megmenteni. És a folyóra, hogy elvette a testvéremet.

Orsi könnyes szemmel ölelte magához a minden ízében remegő férjét.

- Ha visszajönnek a gyerekek, megbeszéljük a ház eladását. Nem ér ennyit az egész.

- Ne hamarkodjuk el! Itt az ideje, hogy feldolgozzam a tragédiát. Annyit kérek, hogy néhány hónap múlva térjünk vissza rá - sóhajtott Bence megkönnyebbülve.

Most értette csak meg: azzal, hogy végre elmondta a titkát a feleségének, a gyógyulás folyamata már el is kezdődött.

Élsz-halsz a SHE.HU cikkeiért?

Iratkozz fel a Cikkajánló szolgáltatásunkra, és mi elküldjük neked emailben a hét legjobb írásait, nehogy lemaradj róluk. ;)

Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock