Mert én nem rettegésben élem meg a pillanatokat, a szerelmünket, a közös életünket. Nem félek attól, hogy két csendben eltöltött óra vagy egy félnapos túra egyedül bármit is tönkretehetne. Mert eddig csak arra adtál okot, hogy megbízzak benned, csak azt mutattad ki, mennyire szeretsz, csak csodákat és kincseket kaptam tőled.
Mindig adtál, elhalmoztál, de sosem vettél el tőlem sem bizalmat, sem megbecsülést, sem hitet. De ezt csak én, csak mi tudjuk, magyarázkodni pedig nem fogok senkinek. Nem osztom meg a titkunkat, és nem akarom megérteni a másokban felmerülő kérdéseket, sem pedig válaszolni rájuk.
Minden él, ami mi vagyunk, a szerelmünk, a szenvedélyünk, élők a beszélgetéseink, miközben bizseregnek a testek, örömtelin repdesnek a lelkek. Nem kell, hogy ez a szerelem ugyanolyan legyen, mint az összes többi. Nem kell hasonlítgatni, összemérni semmivel, és nem kell elhinni, hogy ami másoknak jó, az nekünk is az lenne. Nem hiszem, hogy ellenőrizni kell egymást - vagy elszámoltatni - ahhoz, hogy nyugodt napot zárhassunk esténként.
Én másban hiszek: benned. Számomra te vagy a garancia arra, hogy amit érzünk, különleges, hogy egy harmadik személy soha nem léphet közénk - és hogy az egymás iránt érzett örömünk sosem múlik el. Mert az ölelésed már nyolc éve szoros, a csókod pedig ugyanolyan szenvedélyes - és ezt mi értük el, szavakkal, mondatokkal és csenddel. Mert mindhárom fontos ahhoz, hogy megértsük a másikat, hogy a figyelem ne lankadjon, a kötelék ne lazuljon.
Szeretlek, elmondtam ezerszer, és ugyanennyiszer hallottam tőled, mégsem kopott a fénye, és nem csökkent az értéke. De ahhoz, hogy tisztelni tudjuk a szerelmünket, az együtt töltött éveket, egymást is kell, azt pedig csak a szavaidon és tetteiden keresztül lehet.
Hogy elhiszem, amit mondasz, hogy bízom benned, hogy nem keresek jeleket, melyekkel kétséget ébreszthetek magamban. Ha szeretem és tisztelem magam, akkor egy egyedül megnézett film vagy egyedül tett séta is örömmel tölt el - ez pedig szükséges ahhoz, hogy a közös időnket is értékelni, szeretni tudjam.
Úgy szeretlek, ahogyan én akarlak, ahogyan jó neked, és ahogyan még évtizedekig is érdemes. Úgy szeretsz, ahogyan a lelked és a szíved diktálja, és aminek testem minden porcikája örül. Mi így, ti úgy, ők másként. Van különbség köztünk, ahogyan a szerelem és a törődés is eltérő - de nem mérem össze a mértékét, nem teszem mérlegre a kapcsolatunk súlyát. Egyszerűen elfogadom, hogy mi így, ti úgy, ők pedig másként élik meg szerelmet.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.