Saját magad szabsz gátat annak, hogy továbbmenj. Én viszont azt mondom, hogy bizony néha magunk mögé is kell nézni, és megállni egy pillanatra, számvetést csinálni. Az ember múltja olyan, mint egy tó, amelynek ha bedobsz a közepére egy kavicsot - a mérlegelést -, elkezd gyűrűzni a víz felszíne.
A legszűkebb gyűrű a magánéleted, a közvetlen környezeted. A párkapcsolataid, amelyeket így a távolból már jóval hidegebb fejjel tudsz megvizsgálni. Látod, milyenek voltak, te milyen voltál, és megérted mindazt, amit tanultál belőlük.
Talán egy cseppet átérzed a fájdalmat, ami a szakításkor gyűrt maga alá, függetlenül attól, hogy te léptél, vagy tőled léptek le. Látod a másikat, teljes jellemrajz van az orrod előtt, milyen is volt. Az a szép ebben a távolságban, hogy ennyi idő elteltével már mindent tisztán értesz. A szép pillanatokat, a majd' vérig menő veszekedéseket, vitákat. Eléd tárul gyengeségeidnek széles tárháza, amit magaddal hoztál a családodból, és tudod, kitől miért léptél távolabb. Látod a másik hibáit és a bántásaik mélységét.
A következő gyűrű a családod. A szüleid kapcsolata. Gyerekként benne voltál, mégis kívülállóként élted meg a köztük lévő harmóniát, vagy éppen ellenkezőleg, az összezörrenéseket. És ekkor... összefolyik a két gyűrű, majd látod: ugyanazon dolgokat viszed, cipeled magaddal, mint amit ők. A választásaid is hasonlók, bár látszólag semmi azonos nincs a kapcsolataidban. Mégis van egy közös metszéspont bennük: te, és az, amit magaddal hoztál.
Legszívesebben hátrálnál egy lépést, tagadva a felismerést, de az igazság elől nem lehet csak úgy elhátrálni. Kénytelen vagy szembenézni vele, ha már megpiszkáltad. És látod, hogy akiket társnak választottál, bőven magukban hordozzák apád hibáit. És az anyádét is.
Sőt, a nagyszüleidet is felfedezheted bennük. Minél élesebben figyeled, annál jobban rájössz, miként vetítik vissza a kapcsolataid a szüleid kapcsolatát. Minden, amit tudtodon kívül cipeltél magaddal, ott van, jelen van.
Emberek vagyunk, az érzelmeink vezérelnek. Mégis azt hiszem, ahhoz, hogy tovább tudjunk menni és - egy számvetés után - csupán a jó dolgokat vigyük magunkkal, kell egy jó nagy adag tudatosság. Egy életközepi mérlegelés, hogy tisztán lássunk. Vizsgáljuk a múltat és tanuljunk belőle, hogy a jövő már sokkal gördülékenyebb legyen...
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.