Ami a párválasztást illeti, az egyedülálló anyák - az egyedi esetek mellett - általában három kategóriába sorolhatók:
Ahogy vége lesz apuval, azonnal új palit akar, és persze lesz is neki. Egy, kettő, három, sok. A gyerek 1 hónap után apunak hívja az új pasit - az összes újat -, anyuka pedig nem nagyon foglalkozik a saját felelősségével ezzel kapcsolatban. Bele sem gondol, hogy a gyerekben milyen károkat okozhat a szertelen viselkedésével...
Van az a szélsőséges eset - bár ez talán már egyre ritkább -, amikor anyunak soha többé nem lesz senkije. Az egész életét a családjának szenteli, de ebbe a körbe férfinak helye nincs! Vagy azért, mert akkorát csalódott a volt párjában, hogy ez örökre nyomot hagyott benne, vagy mert nem akarja a gyerekeket kitenni egy esetleges újabb családi kudarcnak.
Végül vannak azok a nők, akik olyan egyezséget kötnek magukkal, hogy természetesen nem zárkóznak el egy komoly kapcsolattól, de szarból szarba biztos nem mennek - inkább megvárják a megfelelő férfit. Hónapok, évek, de akár évtizedek is eltelhetnek addig, amíg beengednek valakit a zárt csoportjukba, ami ő és a gyerek - avagy gyerekek - alkotnak.
Persze sokan már az elején elbuknak, mert számukra eleve kizárt, hogy más gyerekét neveljék. Nyilván úgy képzelik el, hogy van egy jófajta milf, akinél heti egy-két éjszaka beleférhet, ez pedig ideális lenne nekik. A gond azzal van, ha a nő ennél többet akarna, és nem megy bele ebbe a játékba.
Előbb-utóbb befut A Férfi. A nő addigra már túl van pár kezdeti ismerkedésen, és nem akar újból felesleges köröket futni, így már az elején közli: ha a gyerek gondot okoz, akkor ne is folytassák! És láss csodát, a férfi azt mondja, nem probléma. GYANÚS! "Biztos ő is csak dugni akar, azért altat ezzel a szöveggel! Csak szimpatikus akar lenni, taktikázik!" Így megmarad a gyanakvás, míg a férfi be nem bizonyítja, hogy valóban nem probléma számára a gyerek. Hiszen van annyira intelligens, hogy tudja: a porontyok nem tehetnek a kialakult helyzetről, de legkevésbé a szüleik hibáiról.
És jön a következő buktató, hogy egyáltalán szimpatizálnak-e egymással. Ki tud-e jönni a férfi a gyerkőccel? Ha nem, akkor az majdnem biztosan a kapcsolat halálát jelenti. Ám ha jól kijönnek, netán még meg is szeretik egymást? Anyu egyrészről fúj egy nagyot a megkönnyebbüléstől, és olykor könnybe lábadt szemekkel nézi őket, de eleinte valami félelem is jelen lesz - ami még saját maga számára is furcsa.
Hiszen kívánhatna annál többet, hogy az élete értelme és a férfi, akit szeret, akit minden rossz, minden nyűg, minden múltbéli csalódás ellenére beengedett az életükbe, megtalálták a közös hangot? Így kaptak egy lehetőséget az élettől és egymástól arra, hogy elindulhat valami, amit családnak hívunk... Nem! Ennél nem akarhat többet.
De egy ilyen nővel valahogy mindig kicsit nehezebb, hiszen akarva-akaratlanul is védi a gyermekét és magát. Ám ha valaki képes türelemmel felépíteni a bizalom várát, akkor egy biztos társat kap. Hiszen ezek a nők pontosan a múlt rossz élményei miatt tudják értékelni a jót, amit kapnak.
Ehhez viszont idő kell - és ezt is meg kell szokni... Ahogy az eső után a napsütést, a rossz után a jót, a szemnek a látványt, a szívnek az érzést és a hitet. A tartós bizalom és biztonság érzését, hogy mint nő és mint anya jól döntött - még akkor is, ha a múltból ezer sebet cipel. Egy szebb jövő alapjai ezek, de össze kell ragasztani őket egy nagy adag türelemmel, törődéssel és szeretettel...
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.