Hogy lehetséges az, hogy nem szeretsz csókolózni?

Világéletemben így voltam ezzel. Éppen ezért igen különös volt, mikor az exem közölte, hogy utál csókolózni. Úgy éreztem, hogy egy űrlénnyel van dolgom. Az őt megelőző néhány férfi sosem panaszkodott a csók miatt, ezért azt hittem, mindenki szeret csókolózni, és ez természetes. Nagy volt köztünk a szerelem, de valami mégis hiányzott a kapcsolatunkból.

Eleinte még fel sem fogtam, hogy micsoda. Aztán - mikor a rózsaszín köd kezdett alábbhagyni -, leesett: basszus, mi alig csókolózunk! Ezért feszegetni kezdtem a határait. Egyszer-kétszer belement, de mindig rövidre zárta a dolgot. Pont ki kellett mennie a mosdóra, el kellett intézni valamit, vagy egy teljesen más tevékenységet javasolt. Olykor eleve elutasított azzal, hogy nem mosott fogat, rossz a lehelete, nem érzi jól magát...

Ezzel aztán feladta nekem - a csókbajnoknak - a labdát. Mérlegeltem: szeretem a srácot, de szeretem a csókot is. Arra gondoltam: azért a személye csak fontosabb nekem, mint a csók, nem? Úgy döntöttem, kibírom. Nem számít. A lényeg, hogy szerelem van, a csók talán nem is olyan fontos.
A francokat! Akárhányszor arról mesélt egy barátnőm, hogy milyen jól csókol a pasija, majd' kicsordult a nyál a számból.

Nem tudtam végignézni egy csókos jelenetet anélkül, hogy közben ne nyammogtam volna vágyakozva, mint a fogatlan nagyi, amikor kompótot eszik. Így hát önkéntelenül is újra meg újra nekiveselkedtem, csakhogy elutasításban volt részem. Végül azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy megcsókolt - de csak szigorúan 3-4 havonta... Csodálkoztam, aztán kicsit bizakodni kezdtem, de rájöttem: ez nála csak amolyan "Jól van, csókolózom vele, nehogy lelépjen!"

Bánatomban ráírtam egy pszichológusra. Azt írta vissza, több oka is lehet, ha egy férfi nem szeret csókolózni. Van, aki a közben fellépő nyáltermelődéstől viszolyog, míg másnak ez intimebb, mint a szex. Túl romantikus, érzelmes, bensőséges a számára. Megnyugtatott, hogy van, akinél ez idővel változik, főleg tartós kapcsolat esetén.

Nem, doki, nem felel meg - de mi mást csinálhatnék, ha szerelmes vagyok? Nagyon szerettem a fickót, nem akartam lemondani róla. Úgy hittem - a szerelem mindent legyőz alapon -, hogy hősiesen le tudok mondani a csókolózásról. Le is tudtam, bár pokolian fájt. Ám az volt a baj, hogy mellette sok minden másról is le kellett mondanom. Később egyéb problémák is jöttek, így - főként ezek miatt - évekkel később szakítottunk.

Csak akkor éreztem, milyen fontos nekem a csók, és mennyire hiányzott, mikor összejöttem a mostani kedvesemmel. Ő imád csókcsatázni. Úgy éreztem magam, mint aki harminc év után kijött a sittről, és megízlelte a szabadságot. Csodálatos volt. Kell a csók. Persze van, akiknél enélkül is működhet a párkapcsolat.

Egyesek esküdni mernek rá, hogy csók nélkül is boldog és kiegyensúlyozott a szerelmük, ha sikerül mással kompenzálni a hiányát. Én azonban nem akarom többé nélkülözni. Szerintem, ha valakit őszintén, szívből szeretünk, akkor szeretünk vele csókolózni is. Az én világomban a csók az egészséges kapcsolat része. Szerencsére nemcsak én vallom ezt, hanem a párom is.

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock