Én még mindig az emlékeimbe vagyok szerelmes...

Egyedül élek, fizetem a számlákat, vezetem a háztartást, keresem az utam. De ma végre buliii! Ma nem kell senkinek megfelelnem, enyém az éjszaka!

15:30 - Hív Gabi. Csacsogunk az estéről, ott a zabszem a fenekében. Én még egy határidős munkán dolgozom, alig tudok kikapcsolni, de azért próbálok hangolódni a barátnőm kedvéért. Mi, hogy Zsolt is ott lesz? Remek... Szét kell néznem a gardróbomban, hogy kiválasszak egy "látodgyökérhogymitveszítettél" ruhát.

16:15 - A keresgélés kudarcba fullad, a tavalyi dögös, popsikiemelős farmer már nem jön rám. Hiába, idén robot üzemmódban működtem, nem volt már erőm rávenni magam a sportolásra. A fenébe, pedig Juci barátnőm mennyit fogyott! A mázlista. Nem baj, ma este tudom, hogy megtalálom az igazit! (Mármint a ruhát természetesen...)

17:45 - Rájöttem, hogy ma még alig ettem, gyorsan bekapok valamit. Közben lecsekkolom Zsoltot a Facebookon abban a reményben, hogy már nem olyan jóképű. Szomorúan konstatálom, hogy sajnos még mindig az. Viszont az új barátnője nem egy szépségkirálynő. Vajon ma ő is jön? Hiába a gondosan felépített önbizalom, a bátorságom kezd elszállni, ha belegondolok, hogy talán szereti őt...

18:15 - Sírva hallgatom az "All by myself"-et és nem hiszem el, hogy már több, mint két éve szingli vagyok. Mi lesz így velem? Zsolt csak egy múló szerelem volt, de még mindig éget a seb,amelyet okozott. Lehet, hogy ma inkább nem is megyek, talán az lenne a legbölcsebb döntés.

19:00 - Juli barátnőm rám csörög, hogy hogy állok, jönnének át hozzám a csajok 8-ra. Még sehol nem tartok - sem öltözködésileg, sem pszichésen. Talán majd a lányok megvigasztalnak! Hát persze... Imádom őket, de a széttört szívemet még ők sem tudják megragasztani.

20:00 - Késnek, én meg már két vodkaszódával előrébb vagyok, mint ők - gondoltam, oldom a feszkót itthon, amíg sminkelek. Most meg minden idegszálammal próbálok összpontosítani, hogy nehogy kiszúrjam a szemem a fekete ceruzával. "Készülök, a legszebb leszek, és istenien fogom érezni magam ma este!" - mondja a vodkaszóda.

21:30 - A csajok egy időre felvidítottak, elmondták, hogy Zsolt nem is annyira boldog az új barátnőjével. Ez picit könnyít a lelkemen. Elhatározom, hogy ma visszaszerzem.Zsani hozott nekem egy gyönyörű rucit, gondolta, hogy "úgysem lesz mit felvennem". Mindenki teljes harci díszben, végre indulhatunk!

21:35 - Kilépek a kapun, mikor jön az üzenet Facebookon az egyik barátnőmtől: Zsolt nem jön. A világom összeomlik, lesírom a sminkem. Részegen tipegek, mindkét oldalról belém karolnak a barátnőim. Érzem vigasztaló szeretetüket. Elbizonytalanodom: lehetne ez az este jó is, de annyira fáj! Fáj, hogy ma mégsem láthatom, még ha a közös életünk már le is zárult.

De utólag belegondolva, talán nem is az fájt, hogy nem láthattam. Sokkal inkább az, hogy évek óta nem volt senki, aki szeretett volna, és akit én is szerettem. Az utolsó gyengéd érzéseim Zsolthoz fűződtek - aki ugyan lehet, hogy nem boldog a mostani barátnőjével, de legalább próbál tenni valamit, halad a maga érzelmi útján.

Nekem ez fáj: hogy ő már egy következő lépcsőfokon jár, én pedig még mindig egyedül vagyok. Nem mintha ez egy verseny lenne, és kívánok neki minden szépet és jót - csak olyan jó lenne, ha velem is hasonlók történnének. Hiszen nem vágyom semmi másra, csak egy mindent elsöprő, igazi szerelemre - a többi álmomat megvalósítom magamnak.

Ivanova Daniela novellája

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock