Mostanában viszont sűrűn hallok olyan esetekről, ahol fordítva történik. A környezet ilyenkor mintha még hevesebben, még inkább elítélően reagálna. Fura módon sokszor nem az "élősködőt" szidják, hanem a csajt, aki hagyja magát hülyére venni. Pedig egy nő sem azzal a szándékkal indul neki a kapcsolatnak, hogy balekként akar viselkedni...
Blanka 12 éve vált el a férjétől. Ma egy kifejezetten csinos negyvenes, aki jól menő vállalkozást vezet. Mégsincs szerencséje a szerelemben: "A társkeresők tele vannak foglalt vagy idióta férfiakkal, így idővel még a legkényesebb nő is lejjebb adja az igényeit. Amikor megismertem Ferit, azt sem tudtam, hová legyek az örömtől: intelligens, humoros, jóképű orvos volt, igazi főnyeremény.
A borzalmas ruháit kivéve... Nem olyan nő vagyok, akinek csak a külsőség számít - ám a munkám miatt sok programon veszek részt, ahol igenis fontos, milyen ruhákban van a kísérőm. Bármilyen imádnivaló is volt Feri, sokszor feszengtem, mikor közösen mentünk valahová. Többnyire ugyanaz a fekete farmer volt rajta, tele fehér szösszel, fölé pedig förtelmes ingeket húzott - nem egyszer pecsétesen.
Célozgattam, hogy fel kéne újítani a ruhatárát, de nem vette a lapot. Végül inkább megajándékoztam néhány normális darabbal. Nem bánta, sőt: készséggel hordta, amiket vettem neki. Én pedig hamar rákaptam, milyen jó elegáns - és vállalható - cuccokban látni a pasimat. Először csak nadrágokkal, ingekkel leptem meg, aztán már pólókkal, pulcsikkal, cipőkkel is.
Egy idő után már ő maga szólt, mire van szüksége, de mindig adott valami kedves körítést a dolognak: például, hogy meg akar tanulni teniszezni a kedvemért, de nincs hozzá ruhája és felszerelése... Egy nap aztán a barátnőim figyelmeztettek: Feri kihasznál. Ekkorra már engem is nyugtalanított a helyzet, mert egyre gyakrabban fordult elő, hogy a közös programok során "otthon hagyta" a pénztárcáját...
Végül egy durva húzása tette be a kaput. Megkért, hogy segítsek ülőgarnitúrát választani a lakásába. Kinéztünk egy szép darabot, hatszázezer forintért, majd közölte, hogy valami gond van a kártyájával. Fizettem, de persze csak kölcsönnek szántam az összeget, ő viszont mintha elfeledkezett volna a dologról. Hetekkel később rákérdeztem, mikor adja meg a tartozását, mire ingerülten azt felelte: ennyit igazán nem kellene sajnálnom tőle, hiszen nekem ez az összeg meg sem kottyan. Szakítottunk. Azóta is lóg a pénzemmel..."
Mariann kétszer vált el, egyedül tartja el a négy gyerekét egy három szobás albérletben. "Ha meghallja egy pasi, hány gyerekem van, sikítva menekül. Volt, hogy a fickó beleröhögött az arcomba, majd ott hagyott a randi közepén, mikor megemlítettem a fiaimat. Boldog voltam, hogy Sándornak ez nem ügy. Nem húztuk az időt, néhány hónap után hozzám költözött.
Figyelmes volt és kedves, a gyerekekkel is türelmesen bánt - csak épp pénzt nem adott sem az albérleti díjba, sem a rezsibe. Eleinte nem szóltam, nehogy azt higgye: csak azért vagyok vele, hogy megosszam valakivel az anyagi terheket. Reméltem, hogy idővel hozzájárul majd a költségekhez, de nem tette. Természetes volt a számára, hogy mindent én fizetek...
Hiába volt minden más tökéletes. Mivel nem keresek túl sokat, egyre több mindent kellett megtagadnom magamtól és a gyerekektől, hogy Sándort eltartsam. Végül az öcsém - az egyetlen élő rokonom - teljesen kiborult: leordított, milyen hülye vagyok. Azt mondta, odajön és összeveri a pasit, ha nem küldöm el. Nagyon fájt a szívem, mikor szakítottunk, de nem volt más választásom, tönkrementem volna anyagilag. Most lelkileg vagyok padlón..."
Ahogy a fenti két történetből is látszik: a magány nagy úr, ezt pedig a gátlástalanabb típusok szemrebbenés nélkül kihasználják, úgyhogy érdemes figyelni. Szerencsére léteznek normális férfiak, éppúgy, ahogyan normális nők is. Előbb-utóbb pedig megtalálják egymást...
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.