Egy harmincas nő parái - avagy óda a húszas évekhez...

Azt minden pasi magába szívja az anyatejjel (ha mást sajnos nem is), hogy amikor egy nőt már csak hónapok választják el a 30-tól, akkor fedezékbe kell vonulni - atombunkerbe lehetőleg. Akkor is, ha előtte 29.5 évig tök laza volt.

Nekem is volt ez a mondhatni alig érzékelhető harmincas parám (szakad a plafon, valójában a nekrológomat csiszolgattam), de végül én győzedelmeskedtem felette, nem ő felettem. Aztán csönd lett, amiről kiderült, hogy vihar előtti, ugyanis jött nemsokára a genya kistesó: a harmincegyes para. Az valamivel enyhébb lefolyású volt, és valahogy így zajlott:

  • Még közelebb vagyok a 30-hoz, mint a negyvenhez. Huh, pipa.
  • Még mindig nem őszülök, vagy szemüveg nélkül nem látom, de a végeredmény ugyanaz: nem őszülök.
  • Még mindig letagadhatok egy bő ötöst, ha lófarokba fogom a hajam. Csodás.
  • Még mindig lófa** sincs magánéleti fronton. Ez már kevésbé.

Szóval, az a 30 meg a 31 nagyon karcsúra sikeredett. Semmi pezsgődurrogás, semmi heuréka, semmi much wow meg such hűha. Semmi kapásból milfesedés, semmi azonnali tisztánlátás, pedig ezt ígérte a hálivúdos előzetes. Na sebaj, mert igenis más értelmet nyert azóta a létezés. 26 éves csajszi? Legyintek: csitri. Én? Yodaian bölcs harmincas. Egy férfi, aki a huszonéves nőket hajtja? Hímcsitri. Aki a harmincasokat? Igazi férfi. Mondjuk, az ő létezésükről csak regéket hallottam eddig...

Forrás: Shutterstock

Heti 3 este ide-oda mászkálás? Majd megbosszulja magát táskák formájában (nem Fendi, szem alatti). Ehelyett otthon tenni-venni? Nem nyuggerkedés, hanem lenyugvás - de picit azért nyuggerkedés... És picit azért hiányzik az aznaposság is, mert az olyan valóságszagú.

Szóval, azért gondolok néha a régi életemre...

Mert mi történik, amikor elmúlnak az egyetemista, aztán meg a húszas évek? Az életmentő reggeli Red Bullt túlárazott sztíviás Starbucks frappéra cseréled, a "lehet, hogy lóhús, de hó vége van" gyrost textilszalvétás középkategóriára, az ordító pinket púder rózsaszínre, a hisztit kompromisszumra.

És mi történik, amikor bulizni mész?

Nem Zombie-t rendelsz, hanem te magad vagy az fél 1-re, a zene pedig csak monoton zaj, és mit meg nem adnál egy jó Petróleum lámpáért. Hát ez történik. Ezután nem Balatonon ér a napfelkelte meglepetésszerűen, hanem a saját gerinckímélő, matracos ágyadban - és nem teleportáltál, hanem taxiztál (számlával, nem ám feketén).

De fogadjuk el a valóságot: nincs visszaút, harmincas pipi lettem. Next step: 32. Azt már csak kibekkelem valahogy. Vagy megélem ahelyett, hogy túlélem.

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?