Hogy néz ki ma egy normális, "követendő" nő életútja? Színötös érettségivel és két nyelvvizsgával elvégzi a gimnáziumot. Jöhet az egyetemen valami gazdasági szak, aztán a jobbnál jobb munkák. Néhány liter vodka és pár félrecsúszott este után előbukkan a semmiből az ideális férjjelölt. 3 év "járás", aztán az eljegyzési kép mehet a Facebookra, majd esküvő, gyerek. Ezt körülbelül a krisztusi kor környékére azért illik lefutni - majd jöhet a második lurkó, vagy vissza a munkába - tökéletes nő módjára.
Nálad mindig ott lóg a levegőben a "le vagyok maradva" érzés. Pedig ez nem verseny. Mégis kiver a víz, hogy naponta öt ismerősödet jegyzi el a pasija. Persze nem otthon, hanem valahol Olaszországban, Franciaországban vagy Máltán. A tenger a háttérben fontos, az jól mutat.
Ha csak száz évvel ezelőtt születtél volna, akkor nemcsak te, de jó eséllyel az összes ismerősöd is különcnek számított volna. "25 évesen még nincs gyereked? Udvarlód sem? Miért hordasz nadrágot, hol a szoknya?" A sor hosszan folytatható. A lényeg, hogy a normális fogalma mindig más és más. De ez nem kell, hogy különösebben érdekeljen, amíg nem ártasz vele senkinek.
Lehet, hogy a húszas éveid elején a vasárnap délelőttjeidet nem azzal töltötted, hogy másnaposan próbálj életben maradni, hanem templomba járással. Régen erre elismerően bólintottak volna, ma szentfazék vagy érte. Lehet, hogy nektek a pároddal tökéletes, ha otthon maradsz, és viszed a háztartást. Egykor így volt természetes, ma ettől eltartott nőszemély vagy. Ugyanezek az állítások persze igazak fordítva is. Sebaj, legjobb dolog mások életébe beleokoskodni, főleg, ha áramszünet miatt kimarad egy Barátok közt rész.
Szóval, olyan, hogy normális, nem létezik. Akár két ugyanabban a társasházban élő család is élhet teljesen más elvárások szerint - nem kell ehhez időutazni. És bizonyára tapasztaltad már azt is, hogy képtelenség megfelelni minden elvárásnak, ha mégis megpróbálnád, akkor klónoznod kéne magad. Vagy jó skizofrén módjára még minimum 5-6 személyiséget létrehozni.
Ettől függetlenül mindenki fejében ott vannak a sémák, ahogy boldog lehetsz - sajnos, sokszor tévesen. Ezeket kell szépen kitörölni, és mélyen leásni magadba, hogy mi az, ami neked igazán fontos.
Lehet, hogy te már 22 évesen készen állsz az anyaságra, de lehet, hogy még 30 évesen sem. Meglehet, hogy soha nem akarsz majd jogsit, házat és a többi kötelező kelléket az idilli élethez. És nem a belvárosi jóga órán fogsz megvilágosodni, hanem a nappalidban, takarítás közben. Ami fontos, hogy tényleg önmagad boldogságára törekedj, a sémákat erőltető "jó tanácsokat" pedig húzd le a lefolyón!
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.