A napi fényt többnyire azok az emberek hozzák el, akik tudják: a pult mögött is ember áll, akivel ha normálisan viselkedünk, jó esetben ugyanazt kapjuk vissza. Szerencsére belőlük van több, de sajnos szép számmal akadnak olyanok is, akiknek OKJ-s shopping tanfolyamot kellene indítani, mert olyan hiányosságokkal küzdenek, amivel nehezítik a saját életüket. És többek között az enyémet is...
Egy jó napot, szia, bú vagy bá igazán nem kerül semmibe. És így a frászt sem hozom rád, amikor a pult mögül hangosan rád "kiáltok" egy üdvözléssel.
Erre a kérdésre nem jó válasz az, hogy "Nem tudom." Az, hogy "Köszi!" meg pláne nem! Mit köszönsz meg? Segítsek, vagy ne segítsek? Egy ilyen felelettel nem tudok mit kezdeni, és percekig hülyén fogok nézni rád, azon agyalva, hogy vajon mi a fenét szeretnél. Te meg lehet, azt hiszed, azért stíröllek, hogy nem nyúlsz-e le valamit... Így tök kellemetlen a szitu mindkettőnknek.
Sajnos nem egy cetlivel a fejeden érkezel, amire ki van írva, hogy te milyen típusú vásárló vagy. Szereted, ha körülugrálnak? Vagy a fenébe kívánsz, ha segíteni próbálok, mert határozott elképzeléseid vannak, és egyáltalán nem kedveled, ha csesztetnek? Nem kell bunkónak lenni, ha felajánlom a segítségemet. Pusztán konkrétan meg kell fogalmaznod, hogy mit szeretnél:
Ahogy arról sem, ha egy olyan boltba tévedsz be, ahol márkás motyók vannak, amiknek azért jellemzően meg kell fizetni az árát. Persze semmi probléma nincs azzal, ha nem ismered őket! Hidd el, én sem vagyok márkabolond. Ellenben, ha menet közben úgy gondolod, árfekvésben ez nem a te tereped, simán kisétálhatsz. De attól nem kapsz extra kedvezményt, mert seggfej módjára nekem esel: mégis mi kerül ezen ennyibe???
Kedves szülők! Néha bizony az én gyerekemnek is elmennek otthonról, ez mindenkinél megesik. Emiatt én aztán senkire nem nézek ferde szemmel. De az, hogy te, mint aki jól végezte dolgát, császkálsz az üzletben, miközben a gyereked visítva szétbarmolja a játék részleget, az nagyon nincs rendben. Az meg pláne nincs, amikor még partner is vagy ebben, és bájosan együtt bontogatjátok a cuki kis dobozokat, amit amúgy eszetek ágában sincs megvenni... Miután szétszedtétek, már másnak sem lesz.
Elhiszed, hogy én is mászkálok telefonálás közben? De ehhez nem megyek be egy üzletbe, mert máshol ingerszegény a környezet. Sőt! Még egy próbafülkébe sem ülök be fél órát locsogni (merthogy ilyen is volt). Pláne akkor nem teszek ilyet, ha netán én vagyok az egyetlen "vásárló", és szerencsétlen eladó - aki továbbra is ember - lehet, kiugrana pisilni vagy kajáért, de ehelyett a te magán/céges ügyeidet kell hallgatnia.
Igen, van egy nyitvatartási rend, de mindketten tudjuk: ha zárás előtt 5 perccel esel be, nem fogsz tudni pár perc alatt körülnézni. És mivel én kedves vagyok, békén hagylak. De csak, hogy tudd: 15-20 perc után, amikor te még mindig élvezettel nézelődsz, legszívesebben rád zárnám az üzletet, hogy ha ennyire élvezed, akkor nézelődj itt reggelig! Mert lehetőség szerint mielőbb haza akarok érni a gyerekemhez. Én is...
Vagy ha téged ez nem érdekel, akkor azt is fogadd el, hogy amíg lenézed azt, akinél vásárolsz, lehet, hogy ő egyébként egy író, aki jól megénekli, mennyire nem tudsz viselkedni!
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.