Nem akarom, hogy továbbra is a szex vezérelje az életemet!

Hmm. Lássuk csak. Sok érdekes férfival randiztam, és az erotika terén olyan kalandokban volt részem, amiket el sem tudtam volna képzelni. Örülnöm kéne, micsoda izgalmas hónapok állnak mögöttem, mégis szarul érzem magam...

Aki ismer, tudja, hogy a véremben van a flörtölés művészete. Képes vagyok pillanatok alatt becserkészni a kiválasztottat, ami pedig a szexet illeti, nem tehetek róla, imádom. Ezzel még nem is lenne gond. A probléma csak az, hogy a férfiakhoz fűződő viszonyom kissé ellentmondásos.

Ugyan a férfiakra szokták mondani, hogy a farkukkal gondolkodnak, azért ránk, nőkre is jellemző lehet ugyanez. Én vagyok az élő példa arra, hogy általában a puncim irányítja az eseményeket, a fejem jobbára a másodhegedűs szerepét tölti be. Visszagondolva 2018-ra, forró éjszakák jutnak eszembe, de valahogy összefolynak az arcok, az ölelések, és az egész egyetlen villanássá válik.

Egyikük sem volt jobb vagy rosszabb a másiknál, csak egy üres vászon, amire én festettem fel a színeket. Szinte minden ismerkedésem szexszel kezdődött, és nem a lelkem számított, hanem az, ami a lábaim között volt. Még akkor is, amikor pont fordítva akartam...

Csak a saját kielégülésem számított, amihez a férfiak teste egy eszköz volt. A lélek nélküli dugás bűnébe estem, és elfeledkeztem arról, hogy a boldogság nem a vaginámon belül, hanem kívül van. Elhatároztam, hogy jövőre máshogy lesz, nem akarom magam a kiégés szélére sodorni. Előbb meg kell ismernem, meg kell értenem a másik lényét, aztán lehet áldozni a gyönyör oltárán.

Szegi Zita

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Shutterstock

Nyitókép: Shutterstock