Ha már ültél autóban, vélhetően te is találkoztál olyan esettel, amikor balra nézve egy melletted elsuhanó autót vizslatva elhangzott a "Nézd a barmot!" felkiáltás. Nem tagadom, nem feltétlen tartozom a legnyugodtabb sofőrök közé, de bizton állítom: nem vezetek dilettáns módon - de nyugi, az utak császárnőjének sem képzelem magam.
Egyszerűen felbosszant, hogy ezt az elég egyértelműen kimondott elvet vajmi kevesen tartják be. Pedig nem bonyolult, cserébe viszont borzasztóan egyszerű: jobbra tartva haladás, balra előzés, aztán vissza a jobb oldalra. És mindenki boldog lehet(ne).
A "jobb vagy bal" megállapítására bizonyára komoly nemzetközi szakember gárda ült össze, és több órás brainstormingot követően letették a voksukat a jobb oldal mellett, még ha ez talán gasztrocentrikusan (a hasukra csapva) is történt. De ha már így tettek, és utólag szabályként is beépítették az autósok mindennapi életébe, akkor oly jó lenne ezt alkalmazni.
Sajnos csak lenne, mivel az elvet és a gyakorlatot sokkal több választja el egymástól, mint a külső és a belső sávot. Tény és való, bizonyos dolgoknak bent van a helyük: sörnek a hűtőben, meggynek a pitében, buboréknak a fröccsben. De a belső sáv más. Nem lakás, ahol 1-2 órára megpihenhetsz, és nem is egy pad, ahonnan gyönyörködhetsz a kilátásban.
A belső sáv egy olyan terület, amit haladásra kell(ene) használni. Akkor kell igénybe venni, ha előzni szeretnél - feltételezve, hogy már megértél rá. Hiszen attól még, mert van jogosítványod, nem biztos, hogy tudod is felelősségteljesen használni.
Ha netán a nálad gyorsabban haladók levillognak, mert már percek óta döcögnek mögötted, miközben te még egy alig láthatóan távoli autó előzését is betervezted, no, ilyenkor nem kell megsértődni és csak azért is kitartani a választott sáv mellett. Illetve akkor sem kell ezt tenni, ha nincs is autó, amit megelőznél, csupán kedvtelésből haladsz a legbelső sávban, feltartva a mögötted haladókat - mintegy önkéntes rendőrt játszva.
Szóval, ilyenkor nagyon egyszerű a megoldás: csak azt a bizonyos jobb irányt kell megcélozni és engedni a haladást. (Minden más már nem a te felelősséged, gondolok itt például arra, ha valaki a sebességhatárt jócskán átlépve száguld el melletted.)
Biztosan veled is előfordult már, hogy tömegben (pl. buszon) egy kevésbé vonzó személy beleállt az aurádba. Már szinte a bőrödön lehetett érezni a nem kívánt, netán hagymát is tartalmazó leheletet és a két egymástól teljesen idegen test összesimulását - bár ez utóbbitól rögvest borítékolható volt egy rosszullét is. És ilyenkor mi az általános reakció? Az emberek jelentős többsége odébb áll, és jobbára ott is marad, amíg az ominózus személy tovább nem áll. Na, leegyszerűsítve ugyanezt kell tenni az autóval is.
Szóval, inkább kint, mint bent. Ugye, hogy nem is olyan bonyolult?
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.