Vasárnap délután van, száz ágra süt a Nap, ti mégis inkább meccset néztek a besötétített szoba félhomályában. A pasid szereti a focit, te meg csak úgy nézed... Bezzeg, mikor egyedül éltél, csak felhívtad valamelyik barátnődet, és fél óra múlva már programoztatok is. Bár akkor meg az volt a baj, hogy mindenhol csókolózó szerelmespárokat láttál...
Harminc évesen, mikor még pasi nélkül tengődtél, az volt minden álmod, hogy megtaláld végre életed nagy szerelmét, akivel családot alapíthatsz. De mikor boldog párkapcsolatba kerültél, vágyakozó nosztalgiával gondoltál vissza a rózsaszín szingli korodra, és az unikornisháton szökdelő álmaidra. Aztán mikor jött a gyerekvállalás - ami fenekestől felforgatta az életeteket -, akkor azt gondoltad: "Én nem ilyen lovat akartam!"
Panaszkodsz, picsogsz, kritizálsz, és mindig épp abban az élethelyzetben nem szeretnél lenni, amiben vagy. Életigazságokkal posztolod tele az üzenőfaladat, mert mindenáron meg akarod mondani a frankót:
- Megvan a véleményed a férfiakról, akik lusták, reggeltől estig söröznek, és egysíkú érzelmi világgal élik le az életüket.
- Megvan a véleményed a kisgyermekes anyák életéről, a kamasz gyerekekről, a házasságról, a szingliségről, az otthoni munkáról, és úgy alapjában véve mindenről - és természetesen semmiről nincs egy pozitív gondolatod sem.
Persze, jó lerántani a leplet a tökéletes anya szerepről. Hiszen azzal, hogy beszélünk bizonyos problémákról, óriási frusztrációtól szabadíthatjuk meg azokat a nőket, akik attól rettegnek, hogy szar anyák. De ha nem tartasz mértéket a panaszkodásban, még a végén te is elhiszed, hogy anyának lenni valamifajta XXI. századi mazochista szerep.
Az is érthető, ha egyedülállóként kapcsolatra vágysz, de azért nyugodtan élvezheted azt a néhány szingli évet, amit - akarva vagy akaratlanul - rád osztott az élet.
Lehet utálkozni, de...
- Persze, lehet gyűlölni a telet és a hideget. De ha most melegre és napsütésre vágysz, akkor ne panaszkodj nyáron, hogy olyan forróság van, mintha az ördög befűtött volna alánk a pokolban!
- Lehet nyafogni, hogy a gyerek még a wc-re is utánad megy. De akkor ne lepődj majd meg, ha egyszer csak azt veszed észre, hogy napokig meg sem kérdezi: "Mi újság, anya?"
- Lehet szentimentális idézetekkel kelni és feküdni. De mi lenne, ha ezeket az okosságokat inkább akkor kamatoztatnád, mikor ott van melletted egy hús-vér férfi?
- Lehet utálni az irodát, a kollégákat és a főnöködet is. De akkor ne szenvedj majd, ha otthonról fogsz dolgozni, és a munkád mellett elvárják, hogy takaríts, főzz és háztartást is vezess!
És ha nem vigyázol, egyszer csak azon kapod majd magad, hogy kétségbeesve keresel egy világot, ami nem létezik. És közben elfelejtesz hálás lenni azért, amid van.
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
