Segítség, nem tud veszekedni a családom!

Akkor ütött be a krach, amikor az egyetlen lánygyermek bejelentette, hogy férjhez megy, az anyósomék pedig nem szimpatizáltak a kiválasztott férjjelölttel. A család hirtelen kettészakadt, ment a hasonlítgatás, a pletyka, a folyamatos sértődés, és egy szempillantás alatt meggyengültek a szülői és testvéri kapcsolatok.

1 . A családon belüli pletyka egy lassú méreg...

Mindenki hallott már családon belüli viszálykodásról. Minden családnak vannak gyengéi, minden családot tökéletlen emberek alkotnak. Viszont ha egymás ellen fordultok, és elkezdtek egymás háta mögött pletykálni, akkor valójában szépen lassan önmagatokat mérgezitek meg. Minden kimondott szónak ereje van, és minden gonosz gondolat formálja a másikról kialakított véleményeteket.

2. A nyílt kommunikáció elengedhetetlen!

Lehetetlen bármilyen konfliktust úgy megoldani, ha a felek nem játszanak nyílt lapokkal. Mivel senki sem gondolatolvasó, az ilyen helyzetekben nem származhat jó a találgatásból. Lehet, hogy kényelmetlen, vagy sértőnek tűnik, de ha egy családban nem lehet őszintén beszélni, akkor baj van. Ha ajtócsapkodós, faképnél hagyós családban éltek, akkor érdemes még az elején megbeszélni, hogy amíg zajlik a beszélgetés, mindenki próbáljon meg a szobában maradni. Ha passzív-agressszív a család, akkor jó ötlet lehet összeírni a gondolataitokat, amikor éppen dühösek vagytok, és higgadtan megbeszélni őket a másikkal. Ha az ilyen jellegű beszélgetések nem jellemzőek a családotokban, akkor sokat segíthet egy pártatlan mediátor, aki levezényli a beszélgetést.

3. Egy igazi jó veszekedést le kell zárni!

Ha egy veszekedés évekig eltart, az a családtagok szegénységi bizonyítványa. Ilyen esetben nem tudtak bocsánatot kérni, megbocsátani, elfelejteni vagy elengedni. Még akkor is el lehet engedni egy nézeteltérést, ha a másik fél soha nem kért bocsánatot. Akkor is, ha soha nem fogtok egyetérteni. Ha soha nem teszitek túl magatokat a sérelmeiteken, nemcsak a családotok hullik elemeire, hanem ti magatok is egyre keserűbbé váltok.

4. Próbáljátok a másik helyzetébe képzelni magatokat!

A konfliktuskezelés egyik alapszabálya, hogy meg kell értetnünk magunkat a másik féllel. Ez részben intelligencia, részben pedig empátia kérdése, mivel minkét félnek fel kell fognia, hogy mi okozott sérelmet a másiknak.

• A fent említett családi perpatvarban a férjjelölt nem szereti megölelni az anyóst, amikor elbúcsúznak, pedig ebben a családban ez a szokás. Nem érzi magát szeretve, és számára az ölelés a szeretet kifejezése.
• Az anyós szerint ez alapvető udvariasság, és minden alkalommal erőlteti. Minden egyes visszautasítás mélyebb szakadékot teremt kettőjük között.

Mindkét oldalnak igaza van. Részben. Ha nyílt lapokkal játszanának, rögtön megértenék a másik álláspontját.

5. Ne engedjük el a családi kapcsolatainkat!

Amikor egy család veszekszik, az azt jelenti, hogy még mindig törődnek egymással. Bármennyire is hülye a másik, még mindig számít, hogy mi van vele. Az igazi baj akkor történik, amikor beüt a teljes apátia, és belesüllyedtek a "nemérdekel"-be. Ilyenkor elveszítitek az esélyt is a kibékülésre. Egy családot jó esetben összeköt a szeretet, a közös emlékek, az őseik, a nyelvük, a kis szokásaik, gesztusaik. Ha ezeket elfelejtitek, akkor elszúrtátok a veszekedés művészetét.

Nyitókép: Shutterstock