Kudarcokon át vezet az út a sikerig

Vágysz a fizetésemelésre, de évek óta csak csendesen pislogsz a főnöködre, hátha magától felfigyel rá, hogy milyen csodálatos munkaerő vagy. Boldog kapcsolatot szeretnél, de egy randira sem mész el - mert előbb-utóbb úgyis szakítás lesz a vége. Ott porosodik az évekkel ezelőtt megírt regényed egy fiókban, a nagy, világmegváltó terveid mellett.

Szerintem a legtöbb ember sokkal, de sokkal többre képes, mint amennyit ténylegesen véghez is visz. De van egyfajta belső gát, a kudarctól való félelem, ami rányomja a bélyegét az egész életre. A legtöbb ember csak vágyakozik, tervezget. Elképzeli, hogy milyen jó lenne, ha... de soha nem tesz egy árva lépést sem a megvalósításért. Inkább logikusnak tűnő magyarázatokat kreál, hogy miért nincs is értelme belevágni. Várta az ideális körülményeket, amik - mivel nem léteznek - soha sem jöttek el. Nem volt ideje, nem lehetett megoldani, és egyébként is jobb így.

A kudarcot pedig meg kell tanulni kezelni. Jó sokszor pofára kell esni, már csak azért is, mert akik igazán sikeresek, azoknak sem sikerült minden elsőre. De levonták a tanulságot, és kerestek egy másik utat. És hidd el, ők is kétségbe vonták a saját képességeiket, rengetegszer álomba sírták magukat tehetetlenségükben, ráadásul igen gyakran rettenetesen be voltak szarva.

Az normális dolog, ha tartasz valamitől, ami a komfortzónádon kívülre esik. Csak van, aki felhasználja a félelmet és a kudarcélményeket, és nem engedi, hogy az akadályozza bármiben is. Egyszerűen jobban szeretné, mint amennyire fél tőle.

Te meg attól félsz, hogy mit fog szólni az a helyes srác, ha szerelmet vallasz vagy a főnököd, ha emelést kérsz? Mi a legeslegrosszabb dolog, ami történhet? Hogy nem sikerül? Na és? Azt ugye tudod, hogy statisztikailag akkor van a legnagyobb esély a sikertelenségre, ha meg sem próbálod - egészen pontosan nulla. Na, hát annál meg bármi jobb, nem?

Az egyetlen dolog, amivel baromi nehéz leélni egy életet, az a "Mi lett volna, ha megpróbálom?" Még évtizedek múlva is eszedbe fog jutni. Annál a világ összes kudarca, próbálkozása és sikertelensége is klasszisokkal elviselhetőbb. Ráadásul tükörbe nézni sem kellemes, ha egy gyáva az, aki visszanéz rád.

Nyitókép: Shutterstock