A színek ereje - avagy kis szimbólum pszichológia ;)

Akár hiszed, akár nem, a színek bizony nagyon is befolyásolják az ember hangulatát, aktuális lelkiállapotát. Nem véletlen, hogy te is igyekszel a kedvenc színeiddel berendezni az otthonod, az irodád, hiszen arra törekszel, hogy mindig jól érezd magad. Ugyanez igaz a ruháidra is. Olyan színekbe öltözöl, amelyek a lelkedet is melengetik, nem csak a tested.

Belegondolva az sem meglepő, hogy időről időre változnak a kedvenc színeid, ahogy a személyiséged alakul, formálódik. Így történhet meg az, hogy néhány évente átfested a lakásod falait, vagy éppen lecseréled a ruhatárad. Én például tini koromban utáltam a pirosat, de felnőtt fejjel megtanultam jól viselni, ma pedig már az egyik kedvenc színem. 

Forrás: iStockphoto/Julia Stankevych

Véleményem szerint a színek a lélek kivetülései a fizikai valóságra.

A te életedben is biztosan történtek olyan események, amelyeket illatokhoz, zenékhez vagy színekhez kapcsol az emlékezeted. Ezek mentén alakulnak ki a kedvenc színeid, illataid vagy dallamaid. De mivel mindenki más emlékekkel rendelkezik, ezért lesz különböző mindannyiunk színvilága is.

Vannak olyan tényezők, amelyek szinte minden emberre hatással vannak. Ilyen például az időjárás: télen többnyire sötétbarnába, feketébe burkolózott embereket lehet látni, míg nyáron előkerülnek a vidám, rikító és pasztell árnyalatok is. Ez nem feltétlenül csak a te döntésed, hiszen abból válogatsz, amiket az üzletekben kapni lehet. És többnyire az évszaknak megfelelő színek közül kell megtalálni a hozzád valót. Nyáron például kevesebben hordanak feketét, míg télen nem sűrűn látni pink szövetkabátot. Pedig talán a te személyiséged elbírná télen is harsányabb színeket.

Forrás: iStockphoto/MoustacheGirl

Vannak azonban általánosan elfogadott szabályok, ilyen például a temetés. Mindannyian elfogadtuk, hogy gyász idején fekete ruhát viselünk, pedig ez sem volt ám mindig így! Az antik időktől kezdve a késő középkorig a fehéret tartották egyenlőnek a temetéssel, bár a katolikus egyház a bíbor és az ibolyaszín mellett szavazott.

A fehér szín uralma 1498-ban tört meg, amikor a francia királynő fekete ruhát varratott magának a férje temetése alkalmából. Érdekes, hogy Japánban és Kínában még ma is fehér ruhában búcsúztatják az elhunytakat, és az ausztrál bennszülöttek is fehérre festik magukat a temetés idején.

Szintén elfogadott szokás a fehér menyasszonyi ruha, pedig fellapozva a történelemkönyveket kiderül, hogy ez sem volt ám mindig így. A fehér esküvői ruhát Viktória királynőnek köszönhetjük, onnantól kezdve ez a szín a gazdagságot, az eleganciát és a magas rangot jelképezte. Csak azok engedhették meg maguknak, akik valóban dúsgazdagok voltak, ezért akkoriban még nem terjedt el a köztudatban, hiszen a szegényebb származású hölgyek kénytelenek voltak más színek mellett dönteni.

Később azonban Coco Chanel megalkotta az első földig érő fehér menyasszonyi ruhát, amihez már méretes fátyol is tartozott.

Forrás: iStockphoto/petek arici

A világháborúk ugyan visszafogták a divat terjedését, de utána már a hétköznapi lányok is fehér anyagból varrták maguknak az esküvői ruhájukat - amit aztán később más színekre festettek át, hogy ne csak az oltár előtt tudják viselni.

Az inspirációért köszönet a Clarity Akadémiának, ahol egy workshop keretein belül volt szerencsém kicsit mélyebben elmerülni a divat, a színek és a lélek világában.

Nyitókép: iStockphoto

    Ezek is érdekelhetnek