Csipkerózsika és barátnői azzal hitegetnek, hogy az esküvő után problémamentes boldogság következik. Csak az a fehér ruha és a boldogító (!) igen legyen meg, és onnantól sínen van az életem! Jöhetnek a csodaszép, bongyor szőke gyerekek és az együtt megöregedés.
A Mikulást és a húsvéti nyulat hamar elengedjük, de ez az esküvő sztori annyira mélyen belénk van kódolva, hogy csak az első válás tudja kiverni a fejünkből. Vagy az sem.
Félelmetes, mennyire kapaszkodom még én is a kedvenc meséimbe! Pedig az eszem tudja, hogy az esetek legnagyobb részében nem jön be a "boldogan együtt, halálunkig", mégis befogom a fülem, és úgy teszek, mintha ez nem létezne... Még akkor is, ha ugyanezt hittem már az előző ki tudja, hány pasimról is. Hogy tutira ő az igazi. Aztán tessék...
Mindegyikükkel elképzeltem az esküvőnket legalább egyszer. Legalább annyi esküvői forgatókönyvet összeraktam a fejemben, ahány ilyen ünnepségre meghívtak. Mindig elábrándoztam: "Az enyém majd olyan lesz, hogy..." És minél többször szembesültem azzal, hogy még mindig nem kötötték be a fejem, annál szomorúbbá váltam.
És nem elég szar végignézni élőben mások boldogságát: én még az esküvői fotókkal is kínzom magam a Facebookon. Mindet végignézem, és az album végén hiányérzetem támad. Talán azért, mert még több képre szomjazom, talán azért, mert mélyen belül azt várom, magamat fogom majd megpillantani a képeken.
Nézem a képeket, és félek.
Félek, hogy csalódás lesz a lánykérés. Nem lesz olyan romantikus, amilyet szeretnék. Vagy nem a megfelelő pillanatban kér meg, hanem amikor épp haragszom rá, mert akkor elbizonytalanodnék - amit nem szeretnék... De még jobban félek, hogy meg sem fog kérni. És ezt tudva még attól is félek, hogy meggondolatlanul mondanék igent az első kérőnek.
Félek, hogy egész életemben ebben a mese okozta szomorúságban fogok élni. Hogy sosem jön el "a lány életének legszebb napja", amikor tündérkirálylánnyá válhatok virágkoszorúval a fejemen, és onnantól minden rendben lesz. Bár tudom, hogy nem így van, mégis még mindig görcsösen hiszem, hogy ez a biztosíték arra, hogy eljussak életem csúcsára. Beteljesüljek.
Márpedig, ha ez nem jön el, kudarcot vallok.
Félek, hogy sosem lesz gyermekem. Talán ettől félek a leginkább, igen. És valószínű, hogy az esküvő álom is ezt testesíti meg. Pedig tudom, hogy sem a gyerek, sem a boldogság nem az esküvőn múlik. Nem garantálja egyiket sem, sőt, bármelyik lehetséges esküvő nélkül is. Az eszem tudja mindezt, csak az álmodozó szívem képtelen megérteni.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.