Te megcsalnád a párod, ha biztos lenne, hogy sosem derül ki?

Az egyik kolléganőm éppen most próbálja feldolgozni a pasija félrelépését, a másik pedig folyton attól retteg, hogy ha idősebb lesz, a férje lecseréli egy fiatalabbra. Nyilván nem csak az én környezetemben történnek hasonló dolgok. Valószínűleg mindenki tudna említeni legalább egy embert az ismeretségi köréből, aki valamilyen módon érintett a témában. A megcsalás manapság egyre gyakoribb jelenség, és lassan már meg sem lepődünk, ha ilyen sztorikat hallunk.

Csak döntés kérdése, vagy belénk van kódolva?

Instant világban élünk, ahol semmifajta morális iránytű nincs, csak a saját értékítéletünkben bízhatunk. Csak rajtunk múlik, hogy hol húzzuk meg azokat a bizonyos határokat, mi az, ami egy kapcsolatba még belefér. A közhiedelemmel ellentétben a félrelépések sokszor nem azért történnek, mert valami nincs rendben otthon, hanem azért, mert úgy gondoljuk, hogy nekünk minden jár. A vágyaink kielégítéséért képesek vagyunk akárkin átgázolni. Ráadásul rengeteg a kísértés (főleg a virtuális térben), aminek még a leghűségesebb ember is csak nehezen tud ellenállni.

A média is ludas ebben az egészben. A híres sztárok, a filmek és a tévésorozatok is szerepet játszanak abban, hogy egyre magasabbá válik az a bizonyos ingerküszöb a megcsalásokkal kapcsolatban. Ezzel lehet vitatkozni, de ha nem így lenne, akkor nem hunynának annyian szemet a párjuk árulása felett.

A sablonok helyett gyártsunk egy sajátot!

Szóval mit csináljunk?

• Tekintsük továbbra is irányadónak a monogámiát, és várjuk el a partnerünktől, hogy hűséges maradjon hozzánk, bármi is történjék? És vajon ezt mi is tudjuk vállalni?
• Vagy érdemes saját magunkat tudatosan trenírozni arra, hogy egy kis félrekufirc még nem a világ vége, és ennél rosszabb dolgok is történhetnek velünk?

A szakember szerint nem természetes a monogámia, ahogyan a nem monogám kapcsolatok sem azok. Ezzel teljesen egyetértek, mert nem lehet minden emberi viszonyra ráhúzni ugyanazt a sémát. Így hát a legjobb, amit tehetünk, hogy kialakítjuk a saját párkapcsolati szabályainkat, és azokat következetesen betartjuk.

A végére pedig egy zárógondolat. Egyik barátom szerint a megcsalásra nem úgy kell tekinteni, mint főbenjáró bűnre, hanem mint lehetőségre, ami jobbá teheti a párkapcsolatot. Jól emlékszem még arra, mennyire kiborult, amikor kiderült, hogy a feleségének viszonya volta főnökével. Végül úgy döntöttek, hogy egymás hibáztatása helyett tiszta lappal indulnak tovább. Nekik sikerült!

Nyitókép: iStockphoto