Boldog házasként nem hiszek a házasságban

Zsófi boldog házasságban él, ám abszolút nem hisz az intézmény létjogosultságában. Ti láttatok már ilyet?

Pár hete egy baráti vacsorán megkérdezték tőlünk, hogy mióta is vagyunk együtt. Azonnal rávágtuk, hogy 15 éve. Majd a következő kérdés már nehezebb volt: és mióta vagytok házasok? Ekkor egymásra néztünk a férjemmel, és bőszen számolgatásba kezdtünk. Döbbenten néztek ránk, hogy nem tudjátok, hogy mióta vagytok házasok?! Mi pedig akkor jöttünk rá, hogy nem, nem tudjuk. Mert számunkra ez nem fontos.

6 év együttlét után házasodtunk össze, mai fejjel nézve piszkosul fiatalon. Amúgy főleg jogi vonatkozások miatt döntöttünk így. Meg amúgy is olyan természetesnek éreztük az egészet, hogy nem sokat gondolkodtunk rajta. És tényleg nem változott meg az esküvő után a nevünkön kívül semmi - talán ezért sem tartjuk annyira számon, hogy mikor is keltünk egybe.

A házasság a köztünk lévő viszonyon nem változtatott semmit. Együtt éltünk addig is. Ahogy azelőtt sem fordult meg a fejemben, hogy mással legyek, úgy utána sem. Sőt, ugyanúgy megfőzöm a kedvenc vacsoráját, és felkutatom neki a legjobb karácsonyi ajándékot, mint a nagy nap előtt.

Igazából nekem mindegy, hogy minek nevezzük, mert nem a kapcsolat jogi formája a fontos, hanem a mögöttes tartalom. Az érzések, a tettek és az a sok-sok munka, amit a kapcsolatunk fenntartására és jobbítására fordítunk nap, mint nap, számomra sokkal többet érnek!

A legmegdöbbentőbb számomra, hogy milyen sok kisgyerekes ismerősöm vált már el. Ilyenkor mindig azt érzem: ha egy pici gyerek nem tart össze egy házasságot, akkor mi!? Ha valaki menni akar, az el fog menni. Nem fogja megállítani semmi, még a házasság köteléke sem. Manapság pedig pláne nem, amikor olyan kultúrában élünk, ahol inkább dobunk el bármit, és veszünk egy újat, mintsem, hogy megjavítanánk.

Mindenek előtt pedig hiszek a férfiban, aki már 15 éve mellettem van. Tette ezt akkor is, amikor még semmilyen papír nem kötelezte erre, mert az összetartozásunk nem attól függ, hogy minek nevezzük a köztünk lévő kapcsolatot.

A házasság ellenzői azt szokták mondani, hogy az úgyis csak egy papír. Tényleg csak egy papír, vagy egy szerződés - de ha úgy tetszik, ezt a papírt életre kelthetjük. Rajtunk múlik, hogy milyen lesz az a házasság. Mert ha mi nem töltjük meg értékekkel, akkor tényleg csak egy üres papír marad, amit ma már nagyon könnyen el lehet dobni.

Nyitókép: iStockphoto