A sötét ötven árnyalata nem a szexről szól!

Azt sem gondolom, hogy bárki a milliomos, de jó pali Greyről álmodozna, akit ráadásul egy ilyen eléggé "cuki, de lúzer" típusú fickó alakít... Szerintem azért olvassuk el a könyvet/nézzük meg a filmet, mert valójában minden nő találkozott már legalább egy Christian Greyjel élete során.

A fickó a filmben a teljesség igénye nélkül a következőket csinálja:

• ellenőrzi a csaj programjait
• megszabja, hogy kivel barátkozzon
• ellenőrzi a telefonja forgalmát: kivel, mikor és mennyit beszél
• meghatározza, hogy hol dolgozzon és milyen időbeosztásban
• megmondja, hogy milyen autóval járhat
• kijelöli a nőgyógyászát
• beosztja a szabadidejét
• kötelezi az általa megjelölt sportra
• meghatározza az étrendjét

mellette:

• őrületesen szexel
• drága ajándékokat vesz a nőnek

És az a szomorú helyzet, hogy bizony nem csak a könyvben találkozni ilyen kontrollmániás őrültekkel. Sőt, ha megszámolnám, hogy a szűk baráti körömben a férfiak a fenti pontokból mennyit és milyen arányban valósítanak meg, valószínűleg szükségem lenne mind a két kezemre...

Csak a valóságban a kontrollmániás férfi - a szerencsétlen, filmes Greyjel ellentétben - általában igencsak férfias és macsó. Nagyon könnyű teljesen odáig lenni érte - de ez csak egy ideig kárpótol minket, nőket, az elvesztett szabadságunkért.

Így könnyen tudunk azonosulni Anastasiaval. Őt korbáccsal tartják sakkban, minket meg olyan (baráti vacsorákon elhangzó) kérdésekkel, hogy:

Valójában azt hiszem, azért nézzük, olvassuk Grey és Anastasia történetét, mert mindannyian várjuk a megnyugtató befejezést. Azt, hogy a legkisebb királyfi végre megölje a sárkányt!

Amikor arról szólnak a hírek, hogy micsoda métely ez a regény, mert az erőszakot promotálja, mindig egy Chesterton idézet jut eszembe:

Gál Beatrix

Nyitókép: AFPforum