Hogyan lettem vega?

Én nem az a típusú vega vagyok, aki amúgy se szerette a húst, szóval inkább nem is erőltette. Én imádtam a húst! Könnyedén tüntettem el óriási adag steakeket, kedvencem a csirkemell, a kacsamell és a borda volt. Ha egy nap valami tragikus véletlen folytán nem ettem húst, akkor lefekvés előtt még gyorsan lerohantam a boltba egy csomag sonkáért.

Bár, ha valami nagyon extra esemény közelgett az életemben, akkor előtte öt napig nem ettem húst. Ez a kúra leginkább bőröm megszépítését célozta. Ezek alatt a napok alatt - nem volt sok ilyenre példa, talán ha kétszer-háromszor szántam rá magam a böjtölésre - észrevettem, hogy mennyire be vagyok ragadva a jó öreg "csirke salival" rendszerbe. Nem mintha nem ettem volna mást húson kívül, de egyszerűen egy rizottó vagy főzelék mellé is igényeltem valami "rendeset". Húsmentes napjaimon a rizottó egyedül maradt, a főzelékhez meg falafelt ettem - ami tulajdonképpen csicseriborsó fasírt.

Ezalatt a két hét alatt közelebb kerültem a testemhez. Megfigyeltem bizonyos ételekre való reakcióim, jobban értékeltem a különleges ízeket. Hamar észrevettem, hogy mennyiségre többet lehet enni, mint korábban: egyik nap ebédre néhány szelet füstölt tofut csomagoltam, aszalt szilvával és rizzsel, és utána baromi éhes maradtam. Rájöttem, hogy én hússal számoltam a fejadagot, szegény tofu viszont kevésbé masszív. A varázslatos utazásnak egy nagy adag rakott krumplival vetettem véget, amiben az első szelet sercegő kolbász meglelése lezárta a "sanyarú" napokat - de azért nem teljesen.

Sokkal változatosabban táplálkoztam, mint korábban. Rengeteg vegán - ott tej, tojás és méz sincsen - receptet is olvastam, és ugyanezen forrásokból nagyon sok videóval is találkoztam: ezek viszont már nem ételekről szóltak...

Azt persze mindenki tudja, hogy egy vágóhídon azért tartják az állatokat, hogy megöljék őket és onnan a boltokba kerülhessenek. Viszont rengetegen nem tudják, hogy a vágóhidak fenntartása milyen következményekkel jár: a nagyüzemi állattartás nagyon sok vizet, áramot, energiát használ fel. A tehenek szenvednek talán a legtöbbet, szóval mesélnék errőé egy kicsit.

Nem tudjuk utolérni magunkat a hústermelésben, többet fogyasztunk, mint amennyit képesek vagyunk "természetes úton" kitermelni.

Amúgy mindenféle húskitermelés és állati eredetű termék gyártása - azaz tojás, tejtermékek, bőr stb. - rengeteg káros mellékhatással és szenvedéssel jár. De az utóbbival nem szeretek érvelni, mert szerintem mindenki felfogja, hogy sosem lesz humánus dolog megölni egy élőlényt, akárhogy is tesszük.

Ha gondolod, hetente egyszer tarts olyan napot, amikor nem eszel húst, vagy csak cseréld le a reggeli rántottádat egy nagy adag gyümölcsre: sokat segítesz vele a környezetednek és lehet, hogy te is jobban érzed magad tőle. Próba szerencse!

Nyitókép: iStockphoto