Hallstatt: Szerelem az Alpokban

Lenyűgözött Hallstatt városa. Nemrég egy szerelmes minivakációt töltöttem ott a párommal, és azonnal magával ragadott minket a romantikus hangulat. Már a kis, barokk város puszta látványa is elég volt, hogy szerelembe essünk.

Képzeld el, hogy reggel kinyitod a szemed, és mikor kilépsz az erkélyre, ez a látvány fogad... Ugye már nem is indul olyan rosszul az a hétfő reggel? Bújj bele a kis köntösödbe, kapd fel a kedvenc mamuszodat, és foglalj helyet a székeden, majd élvezd ezt a pazar látványt, ami eléd tárul. Persze úgy az igazi, ha közben a kezedben gőzölög a forró teád, kávéd, esetleg kakaód, vagy netán a forró csokoládéd. Mindegy is, csak nagyon-nagyon meleg legyen!

El tudod képzelni, hogy a friss hegyi levegővel keveredve mennyire finom a kávéd illata? Élvezd ki a pillanatot, és reggelizz bőségesen, mert ezután városnézésre indulunk! Elkél majd némi energia, hidd el nekem.

Amint kiléptem a szállodánk kapuján, ez a látvány fogadott. És ez csak egy a zegzugos utcák közül, amik mesebeli romantikát kölcsönöznek a városnak.

Hallstattról tudni kell, hogy közlekedését évszázadokig a tó és a hegy közé szorult elhelyezkedése határozta meg. Így a település sokáig csak öszvérrel vagy csónakkal volt megközelíthető. Az első komolyabb út csak 1875-ben épült ki, mivel a város polgárai addig rendszeresen megbuktatták az erre irányuló terveket a helyi népszavazásokon. Úgy néz ki, nagyon élvezték az elzártságot, és nem igazán akartak bekapcsolódni a világ vérkeringésébe.

Alig pár perc séta, és már meg is érkeztünk a városka főterére, ami gyakorlatilag egy háromdimenziós Grimm-mese. A főtér két legérdekesebb látványossága a Szentháromság-szobor és az egyik ház oldalába felkúszott körtefa. Milyen csodás lehet reggel az ablakon kinyúlva körtét szüretelni a reggelinkhez!

Innen alig pár száz métert kellett megtennünk eldugott kis lépcsőkön, csordogáló hegyi patakok és vízesések mentén, hogy felülről is megcsodálhassuk Hallstattot.

Ennek ellenére mi mégsem a sóbánya felé vettük az irányt, inkább a várostól kifelé haladva a tó felé sétáltunk. Kristálytiszta vizével és az apró kis csónakházzal az oldalában, valamint a felhők közé bújt hegycsúcsokkal teljesen ámulatba ejtett a látvány.

Ó, de még mennyire...

A ropogós alpesi levegőtől rendesen meg lehet ám éhezni! Gyorsan irány egy étterem! Hallstattban nincs túl sok vendéglő, viszont ők hatalmas versenyben vannak egymással. Mellényúlni nem is igazán lehet: mindenhol osztrák gasztrocsodákkal várják a betérőket.

Én a képen látható helyi specialitást választottam, ami nekünk, magyaroknak úgy tűnhet, mintha marhahúslevest tennének elénk, lé nélkül. Tulajdonképpen így is van.

Egy ilyen napot pedig pihe-puha ágyikóba huppanva a legjobb befejezni!

Végezetül, csak annyit mondhatok, hogy a város hangulata minden szempontból magával ragadó.

Nyugodt szívvel ajánlom a helyet párterápia gyanánt, avagy friss szerelmeseknek kapcsolatuk elmélyítése céljából. Ezért még árgaranciát is vállalok. Aki pedig nem hiszi, az járjon utána...

Nyitókép: iStockphoto