Olvasói levél: Nem vagyunk mi férfiak olyan egyszerűek!

Kedves Bihari Viki!

"De mit akar a Férfi?" írásod elgondolkodtatott. Van, amit máshogy látok - így írok Neked egy válaszlevelet.

Szerintem pedig nem szabad ennyire leegyszerűsíteni a férfiakat. Persze akarunk "sört, pinát és távkapcsolót" – de ez ennél sokkal összetettebb dolog.

Csak szexelni akarunk?

Sajnos egyre gyakrabban tapasztalom, hogy a nők egyszerű lényeknek állítják be a férfiakat. Ám bátran ki merem jelenteni, hogy ez egy tévedés. Én abban a megközelítésben látom a megoldás kulcsát, hogy feltesszük a kérdést:

Mert ez a vágy – hogy találjon egy olyan párt, aki számára megtestesíti az Igazi Nőt - ösztönzi és inspirálja a Férfit arra, hogy keresésbe kezdjen. Innentől kezdődik a vadászat és potenciális célponttá válik majdnem mindenki. A Férfi reménnyel telve, buzgón veti bele magát ebbe a játékba. Elvégre csak nyerhet a dologgal. Nyitottan keresi a szerelmet. Szabadon keresgél.

Aztán az első vagy második randin a kiszemelt NŐ elkezdi mesélni arról, hogy "most van túl egy hosszú és kimerítő kapcsolaton, ahol a pasi semmit nem csinált és a szex is katasztrofális volt...hosszú éveken keresztül."

Szóval nem feltétlenül a Férfi az, aki csak a szexre hajt... Azért persze visszautasítani mi se fogjuk a kínálkozó alkalmat! Aztán, ha minden jól sül el, akkor egy darabig akár ismétlődhet is a dolog. De mivel nincs meg a hódítás és a játékosság öröme, így a Férfi inkább továbbáll keresni a nagybetűs Nőt.

A következő "hosszú és nehéz kapcsolaton vagyok túl" történet elején már csak annyit kérdez a nőtől, hogy szereti- e a vörösbort? Ha nem, akkor az édes fehéret választja és hajrá. Sokszor ennyi is elég.
Ez a koreográfia sokáig leköt minket, mert szórakoztat, mert erős férfi energiákat termel a hódítások öröme.

Egyszerűek vagyunk és nem akarunk lelkizni?

Természetesn időnként előfordul, hogy ez mégis bekövetkezik: létrejön az intimitás és a lelki kapcsolat.

Sokszor nekünk is jólesik egy nagy, őszinte beszélgetés. Mert a Férfi nagyon is szeret beszélgetni. Még egy hosszú fárasztó nap után is. Szeretünk akár otthon kettesben üldögélve nagyokat dumálni - vagy akár egy étteremben. Mert hát abban igazad van, hogy a Férfi szeret enni is. Na és? Főzni is tud. Miért ne lehetne összekötni?

Nem akarunk résztvenni a ház körüli munkákban?

Abban is igazad van, hogy a kellemes mindennapokat megmérgezheti egy össze nem szerelt IKEA-szekrény körüli vita. De ez sem egy egyszerű "a férfi lusta-a nő házsártos" dimenzióban megítélhető kérdés.

Az, hogy nap végén a Nő az IKEA-szekrénnyel csesztet minket nem tartozik a fent említett jó beszélgetések közé - amiket mi is szeretünk.

Megértéssel, empátiával jobban lehet ilyenkor motiválni minket, mint csesztetéssel...

Ha van sör, nincs baj?

Igen, a Férfi, ha teheti, elmegy a barátokkal meginni egy sört. De nem azért, mert részeges bulihuligánok vagyunk.

Igen, mi is szeretjük kidumálni magunkból a feszkót - ahogy ti is. Csak mi más stílusban tesszük ugyanazt, mint amikor ti órákat telefonáltok a barátnőitekkel. Mi ilyenkor férfias stílusban, sajátos humorukkal megfűszerezve - egymást feltöltve - beszélgetünk a fociról és Forma-1-ről.

Nem hinném, hogy emiatt ránk kellene sütni, hogy "a Férfi sört akar, és kész."

És újra csak a szex?

Mire észbe kap a Férfi, a megjelennek a pikkelyek és tüskék a Nő hátán. Erre a nagyon érzékenyek vagyunk. Több okból is. Az első és talán legfontosabb, hogy egy sárkánnyal nem könnyű együttélni.

Ilyenkor aztán jön az újratervezés és beindul a szex keresés.

Az sem vitás, hogy a férfi szex nélkül nem tud létezni, így nem marad sok választása. (Illetve tud, de akkor egy idő után teljesen megzavarodik.)

A bonyodalom meg egyre csak sokasodik. Aztán lesz, ami lesz. Több kimenetelű a dolog.

Az anyánkat keressük erős nők helyett?

Nem értek veled egyet abban, hogy a harcos amazonok taszítanának minket. Azt gondolom a harcos amazonok kifejezetten inspirálják a Férfit.

Az IKEA szekrényt lehet kicsit dacosan – a miniatűr imbuszkulcs és a kimaradó darabok ellenére - de összerakja. A rötyiülőke csak néha marad felhajtva és a zokni megy a szennyeskosárba.

És meg is érkeztünk oda, amit az elején említettem: az a kulcsa a megoldásnak, hogy:

Kiss Kálmán

Nyitókép: iStockphoto