Nem a gyerek öli meg a házaséletet, hanem ti magatok

Imádom, amikor azon keseregnek a párok, hogy öt, hat, hét év után már nem kívánják egymást. Már nem olyan velőtrázóan jó a szex – ha egyáltalán van szex. Elsodorják őket a hétköznapok: a reggeli rohanás, a meló, a délutáni bevásárlás, a takarítás és miegyéb. Este pedig, amikor végre lerogynak a kanapéra, eszükbe sem jut a szex, inkább megnéznek egy sorozatot.

Ha néhány együtt töltött év megölte már a vágyat, akkor ez bizony nem életre szóló kapcsolat, csak valami kósza fellángolás. És mi lesz ezekkel a párokkal, amikor gyermekük születik? Mert megsúgom, akkor kezdődik csak az igazi mókuskerék! Ott már nincs olyan, hogy munka után leugrunk sörözni, borozni, koktélozni együtt. Beülünk spontán vacsizni... Ott minden több szervezést igényel, és ha már most nem tudják feléleszteni a szenvedélyt egymásban, akkor
mi lesz a kakis pelusok, szoptatás, gyümölcspürék korában?

Megmondom, mi lesz. Pont az, ami előtte. Ha már gyerek nélkül is unjátok egymást, ha már kettesben sem tudtok – vagy akartok – semmit tenni azért, hogy feldobjátok a szexuális életeteket, akkor az egész már most veszett fejsze nyele. Ha azonban gyerek nélkül, a rohanó hétköznapokban is megtaláljátok, hogy mikor, hol és hogyan szerezzetek örömet egymásnak, akkor ezen a lebüfizett póló sem fog változtatni.

Egyszer egy ismerősöm lesajnálóan azt mondta: Jaj, már nekünk sem olyan a szex, mint régen, alig érünk egymáshoz, el tudom képzelni, hogy nálatok, egy kisbabával mi lehet a helyzet. Én meg csak annyit feleltem, hogy köszönjük, a mi szexuális életünk teljesen rendben van és kisbaba mellett is jut rá időnk, energiánk. Félreértés ne essék, mi sem vívunk minden nap fergeteges szexcsatákat, de minden megoldható, csak akarni kell.

Ez már nem „never ending story"

Először is be kell látni, hogy a „never ending" együttlétek már csak ünnepnapokon jönnek össze. És ezzel nincs is semmi baj. Nem lehet minden szeretkezés egy egész éjszakába nyúló szexmaraton. Gyertyafénnyel, halk zenével, pezsgőzéssel és végeláthatatlan előjátékkal. A hétköznapokban néha be kell érni egy rapid numerával. De kérdem én, mi ezzel a baj? Előfordul, hogy este fáradtan bújunk ágyba, mégis, amikor összekuporodunk kiskifli-nagykifli pózba, érezzük a bizsergést. Hát akkor miért ne engednénk neki? Nem kell ide mindig nagy felhajtás, néha elég egy gyors összebújás is.

Használjuk a fantáziánkat

A másik, hogy bárhol lehet szerelmeskedni. Nem kell megvárni, amíg leszáll az est és mi be tudunk bújni a hitvesi ágyba. Főleg, mert sok családnál népszerű kifogás, hogy a gyerek a szülői ágyban alszik. És akkor mi van? Ha leraktátok a kicsit, menjetek el együtt zuhanyozni. Vagy a délutáni alvásidőben ott a kanapé... vagy bármi, amihez kedvetek van. De reggel, az ébredés előtt is lehet ám halkan hancúrozni egy kicsit.

Csak ketten

A legfontosabb viszont az, hogy bizonyos időközönként igenis legyetek kettesben. Bízzátok hétvégén a gyereket a nagyira vagy utazzatok el pár napra - csak te és a párod. Itt nem kell semmi mással foglalkozni, csupán egymással. Ki tudtok lépni a mókuskerékből, le tudtok lassulni, egymásra tudtok hangolódni. Sétáljatok nagyokat, wellnessezzetek, béreljetek bringát vagy csináljátok azt, amit mindketten szerettek. Este vacsorázzatok egy jót és végre figyeljetek csak magatokra. Itt jöhet a „never ending story", hiszen van rá idő. Lehet gyertyafény, becsiccsentés és nem kell lopva, halkan szeretnetek egymást.

Nyitókép: Shutterstock