Add már fel végre! - Nem kell mindenért körömszakadtáig küzdeni

Tudom, a befektetett energia, az idő, az emlékek mind olyan szoros kapcsok, amikhez annyira ragaszkodunk, mint csecsemő a cumijához. Nem is lenne ezzel baj - egy bizonyos ideig. De egyszer a babának is le kell szokni a cumisüvegről. Na és akkor mi történik?

Na, pontosan ezeknél a helyzeteknél kell úgy kiszakítani a cumisüveget annak a babának a szájából, hogy még a tejfogai is vele együtt hulljanak. Mert bizony megesik, hogy a legjobb módja a továbblépésnek, ha hátralépünk.

Nem azt mondom, hogy ne javítsd meg, ha lehet. Azt sem tanácsolom, hogy őrült módjára ugrabugrálj jobbra-balra az első aprócska problémánál. Egyszerűen csak ne félj a változástól, még akkor sem, ha az pusztítással jár! Mert hidd el: nem olyan borzasztó ez a szó, mint amennyire annak hangzik.

De most komolyan. Szerinted főbenjáró bűnt követ el valaki, ha kilép egy több éve tartó kapcsolatból, mert az utóbbi időben a párja megváltozott, és a vodkás üveg kíséretében élő bokszmeccseket rendez otthon a családdal?

De ne érts félre! Nem azt mondom, hogy add fel az álmaid!

Ha te minden reggel fülig érő mosollyal, és olyan motiváltan szaladsz be a cukrászdádba, mint egy csataló, akkor nem biztos, hogy baj, ha éppen nem profitálsz annyit, amennyit a szomszéd kávézó. (Persze akkor is el kell gondolkodnod azon, hogy valamit talán változtatnod kéne.)

Egyszerűen csak vedd észre a lehetőségeid és ne félj:

• Nemet mondani
• Kiszállni
• Visszalépni
• Feladni
• Befejezni

Ha még mindig úgy gondolod, hogy ilyet csak egy vesztes csinál, csak nyugodtan. De vigyázz! Megesik, hogy valaki annyira erősen küzd a veszteség illúziója ellen, hogy egész életében a félelmeivel küzdve tolja magát egyre távolabb az igazi győzelemtől.

Az ilyen embernek pedig már csak egy kérdést kell megválaszolnia magában: Tényleg így akarod leélni az életed?

Nyitókép: iStockphoto