Kegyetlen hűtlenkedéseink a virtuális térben - hidd el, ez is megcsalás! (18+)

Sok mindent megéltem már, de van, ami nekem is sok. Sosem bírtam a hazugságot, és megvan a saját véleményem erről: minek kamuzni a boldogságot, ha őszinte is lehet az ember? Ja, ahhoz jellem kellene? Hmm... Az már igaz, nem sok férfit ismerek, aki ebben otthon van. Mintha a hazugságra és a hűtlenkedésre lennének kódolva. Szó szerint.

Oké, ismerem már a genetikai különbséget, s azt, hogy a férfiak a Marsról jöttek, mi nők, meg a Vénuszról, meg amúgy is másként vannak összerakva, - de akkor is. De, hogy az istennek sem tudnak leállni azzal a fene nagy egójukkal és lompossal a lábuk között, na az már rendesen b@ssza a csőrömet. A barátnőm engedékenyebb, ő azt vallja, ha már ennyire nem megy nekik, legalább tennék mindezt diszkrétebben. Nem értek egyet. Ha diszkréten teszi, attól az még megcsalás.

Elmesélek egy sztorit, hátha jobban érthető a kiakadásom. Amikor Bea hazament kapcsolatuk hajnalán a pasijához, látja, hogy az az ágyon ül, kezében a kis játszópajtásával és néz valamit a laptopon - nem főzőműsor ment rajta - és nagyon élvezi. De a pasi nem jött zavarba, mint, ahogy elpirulva sem csapta le a laptop tetejét, egyszerűen odaköszönt Beának: Szia Drágám! Bea, aki párjának ezt az oldalát nem ismerte addig, kissé meghökkent a látottakon és akárhogy próbálta, nem tudta kiverni fejéből a pillanatot.

Később, miután a lány nem tudott már úgy nézni a fiúra, mint annak előtte, leültek beszélni erről az ominózus esetről. Bea pasija meglepően jól fogadta az aggályokat, és így válaszolt: Drágám, ha ez ennyire zavar téged, akkor nem nézem többé, nekem ez nem jelent semmit. Bemegy, kimegy... Bea elmondása alapján, azóta szóba sem került a dolog és láthatóan elég gördülékeny a szexuális életük. Így is le lehet ezt rendezni, de nem ez a gyakori.

Sosem értettem, - persze nem vagyok pasi, és nőként sem erre izgulok - hogy miért kell a virtuális macákra gerjedni, felfújt seggekre és mellekre rákattanni és többszáz vagy ezer kilométerre lévő csajszikkal megtenni azt, amit amúgy soha nem tennének a hűséges férfiak velünk. Khmm..... Itt most nagyot köhentettem. Valóban hűséges a párom akkor, amikor fizikálisan nem csal meg ugyan, de mindeközben a cyberszex összes vállfaját végig gyakorolja?

Köszi, én nem kérek belőle. Sem a cyberszexből, sem a virtuális élvezetből. Addig semmiképpen, míg van egy élő, minden jóval gazdagon megáldott szeretőm. És itt a szerető jelző a legnemesebb formájában értendő. Halkan megjegyezném, hogy mint elég sokan, én is hajlamos vagyok a függőségekre, bármiről legyen is szó. Csoki, kosztümös filmek, wellness, szex, szerelem.

Mindent végig gondolva, arra az elhatározásra jutottam, én nem alkuszom. Ha kell, inkább maradok egyedül, de nem hagyom magam holmi ócska virtuális élvezetek oltárán feláldozni. Több vagyok ennél, és ez nem holmi női hiúság, vagy egy emancipunci feminista gondolata, egyszerűen csupán ez az, amit úgy hívnak: önazonosság. Úgy, hogy nálam nincs különbség kedvesem, ha a gépen lépsz félre, vagy a valóságban teszed meg, akkor is hűtlen vagy. Számomra mindenképpen!

"Ment a hűtlen nehéz fejjel,
Visszamenne, de ő már nem kell,
Érzi, hálátlan lett sorsa.
Keserű könnye arcát mossa."

Nyitókép: Shutterstock