Ide nekem a tökéletes pasit! Hiszen megérdemlem! - Biztos vagy benne?

Pontokba szeded a legfontosabb kritériumokat (legyen megértő, kedves, intelligens, hűséges, szexi, okos és vicces), hátha működik a vonzás törvénye, és az univerzum majd az öledbe pottyantja. Hiszen annyi cikk, motivációs videó és bölcs idézet hangsúlyozza, hogy különleges vagy! - Ahogy minden ember. Ezért neked kiemelt bánásmód jár és jó pasi - vagy inkább egyenesen tökéletes. Ha nem azt kapod, amit elvársz, akkor duzzoghatsz egy sort ahelyett, hogy megbeszélnétek, vagy akár faképnél is hagyhatod, és kereshetsz egy jobbat - hiszen végtelen sok választási lehetőség van. Így működik a világ.

Biztosan neked is van egy képzeletbeli listád az ideális társról. Aki megadja, amire vágysz, mert minden ízében tökéletes. De ugyanilyen fontos kérdés, hogy van-e egy olyan listád is, ami arról szól, hogy te mit tudsz adni? Hogy mitől vagy te az igazi annak számára, akit keresel? Persze, hogy nincs! Hiszen a másik fogadjon el hisztisen, lásson szexinek, amikor gyűrötten flangálsz egy kinyúlt mackónadrágban, és ne zavarja, ha szőrös a lábad.

Nem, nem kell átúsznod az Atlanti-óceánt egy olyanért, aki egy pocsolyán sem lépne át miattad - de ahhoz, hogy kapj, először bizony adnod kell.

• Ahhoz, hogy megnyíljanak feléd, neked is kockáztatnod kell, és meg kell nyílnod.
• Ahhoz, hogy elfogadjanak olyannak, amilyen vagy, neked is el kell fogadnod másokat.
• Ahhoz, hogy tegyenek érted, tenned kell a másikért.

Mert úgy bizony nem megy, ha folyton csak a másikra vársz.

A nagymamám ötven évig élt boldog házasságban egyetlen vita vagy hangos szó nélkül. És már egy évtizede özvegyen is ugyanolyan szerelmes volt a nagypapámba, mint amikor tinédzserként először meglátta az édességboltban. Nekik tényleg piszok nehéz volt. Közbeszólt a II. világháború, utána pedig három hosszú évre elválasztotta őket, hogy nagyapám szovjet hadifogságba került. Körülbelül hathavonta váltottak egy pár soros levelet, nem volt lehetőségük azon duzzogni, hogy megjelent a mobilon a "látta", és a másik mégsem válaszol tíz percen belül.

Amikor nagypapa kiszabadult, még hazaugrott kicsípni magát, mielőtt becsöngetett a mamához.
Pedig kevesebb lehetőségük volt tenni egymásért, üzenni, beszélgetni, ott lenni, mégis nagyságrendekkel többet tettek a másikért, mint a mai világban szokás. Most képzeld el, ha ma történne ez, mama megkapná, hogy "Miért nem raktad még ki, úgysem jön vissza!?"

Hogy mi volt a titkuk?

Mama azt mondta, hogy első naptól kezdve elhatározták, hogy mindig aszerint fognak cselekedni, hogy a másiknak jó legyen. És erről soha, egyetlen napra sem feledkeztek el.

Nyitókép: iStockphoto