Az életem sokkal boldogabb, hogy van testvérem

Sokan vallják, hogy a testvéri szövetség, amit gyerekként kötöttünk, sosem múlik el! Az említett álítással én teljes mértékben egyetértek.

Ma délután beszélgettem az egyik barátnőmmel, és egy elég megosztó téma jött szóba kettőnk között. Neki nincs testvére, és arról beszélt, milyen jó így neki, és hogy soha nem is szeretett volna.

Nagyon meglepődtem azon, amit mondott. Hisz ki az, aki ne örülne egy huginak vagy egy öcsinek. Számomra elképzelhetetlen az élet testvér nélkül. Szerencsére nekem kettő is van: egy bátyám, és egy húgom, akikkel nagyon jó a kapcsolatom.

Ő meglepődöttségemre, azt válaszolta: én ezt szoktam meg, és nyilván nem tudom az életet elképzelni nélkülük, de ha valakinek sose volt testvére, az máshogy áll a témához.

Persze olyan is van, aki egész életében szeretett volna, de mégsem adatott meg neki, mert mondjuk a szülei nem szerették volna, de az most egy másik téma. Próbáltam megérteni a barátnőm álláspontját, de bevallom, nem sikerült, pedig elég megértő embernek tartom magamat.

Ha testvéred van, mindig tudod, hogy számíthatsz valakire. Ha bármi bajod van, őt hívod elsőként, és ha vele történik valami, azonnal a segítségére sietsz.

A gyerekkorom is sokkal színesebb volt a két tesómmal, hiszen annyi sok közös emlék, játék, rosszalkodás köt össze minket. Még a veszekedéseinkre is jó visszagondolni, persze sosem vesztünk össze igazán, csak apró civakodások voltak, amiből természetesen egyikünk sem akart engedni. Lehetett is sok baja velünk a szüleinknek, és lehet, hogy ez még most is igaz egy kicsit. :D

A mai napig nagyon jó a kapcsolatunk, és biztos vagyok abban, hogy ez örökre így lesz. Elválaszthatatlanok vagyunk. Ha szükséges, saját magunk elé helyezzük a másikat. Nekem nagyon fontos, hogy a testvéreimet boldognak és kiegyensúlyozottnak láthassam. Szerencsére, ez így is van, és mind a ketten sikeresek, mind a magánéletükben, mind a karrierjükben.

Nagyon sok időt töltünk egymással manapság is, annak ellenére, hogy már nem vagyunk gyerekek, és van saját életünk. Nem telik el úgy nap, hogy ne beszélnénk vagy találkoznánk egymással. Nagyon szeretem a közös programokat, amiket csinálunk. Van, hogy ketten, valamikor hárman, de legtöbbször együtt az egész család, és a szüleink, sőt a nagyszüleink is csatlakoznak hozzánk.

Felejthetetlen élményeket szerzünk szinte minden alkalommal, amikor együtt vagyunk. Remekül szoktunk szórakozni, sokat viccelődünk, történeteket mesélünk és meghallgatjuk a másikat, ha a magánéletéről, a munkájáról, a barátairól mesél, vagy bármiről. Nem vagyunk egyformák, és nem is feltétlenül ugyanaz az érdeklődési körünk, mégis kíváncsiak vagyunk a másikra.

Együtt járunk kirándulni, étterembe, koncertre, nyaralni, és még sorolhatnám. De ezek közül a legemlékezetesebbek talán a nyaralásaink. Annyi szórakoztató dolog történt már velünk az utazásaink kapcsán, hogy, azokat sosem fogjuk elfelejteni, és életre szóló élményeket jelentenek számunkra,

Rengeteg pozitívumot tudnék még felsorolni, ami azt erősíti, hogy egy embernek igenis szüksége van testvérre, mert boldogabbá teszi az életét. Soha nem szabad, hagyni, hogy az idő múlásával a testvérek közötti kapcsolat megromoljon vagy eltávolodjanak egymástól. A testvéri kötelék egy életre szól - szétszakíthatatlan.

Tudom, hogy a gyerevállalás sok egyéb körülménytől is függ, és a barátnőm álláspontját is próbáltam elfogadni. Ha tudná, milyen az élet testvérrel, biztosan más lenne a véleménye.

Mindenkinek, azt tanácsolom, ha teheti, mindenképp ajándékozza meg gyermekét egy vagy több tesóval, mert ezáltal olyan csodálatos dolgokat tapasztalhat meg, amiben testvér nélkül soha nem lehetne része. Egy anya úgy nyilatkozott, hogy nem adhatott nagyobb ajándékot a lányának, mint a testvérét.

Nyitókép: Shutterstock