Vetkőzés, fenékpaskolás és háborúzás - üdv az alvajárók világában!

A közhiedelemmel ellentétben ez a különös rendellenesség nem csak olyan cselekvéssorozatokat foglalhat magába, melyek aktív sétálással járnak. Alvajárásnak számít például az is, ha valaki álmában felül, majd visszafekszik, piszkálja a saját vagy alvópartnere testét, beszél, halandzsázik, tehát minden olyan tevékenység, melyet normális, egészséges szendergés közben nem csinál az ember.

Extrém esetben az érintett személyek akár komplex, éber állapotra jellemző feladatokba is belefoghatnak, például autót vezetnek, takarítanak vagy főznek. Ezekre az általában fél-harmincperces epizódokra ébredés után legtöbbször nem emlékeznek, csak embertársaik beszámolói, esetleg térfigyelő kamerák felvételei árulkodhatnak furcsa viselkedésükről.

Sem a szüleim, sem későbbi alvópartnereim nem számoltak be arról, hogy én ilyesmiket csináltam volna álmomban. Talán egyszer nem tudtam eldönteni még oviskoromban, hogy álmodom-e vagy ébren vagyok, miközben sétáltam a szobámban és nekem jött egy porszívó. Épp ezért érdekelt annyira, hogy mások hogyan élték meg ezeket a nem mindennapi eseményeket. Íme:

Noémi (30): „Megesett, hogy teljesen megfordulva ébredtem az ágyamban, de az is, hogy amint kiszökött az agyamból az álom, azzal a lendülettel levettem a bugyimat. Hogy miért, azt ne kérdezzétek!

Mások azt is mesélték, hogy gyakran szentségelek, káromkodom hangosan szundítás közben – még szerencse, hogy az éjszakai verekedést már gyerekként kinőttem."

Fanni (28): „A nagyszüleim tisztában voltak azzal, hogy alvajáró vagyok, ezért, mikor a szóban forgó estén meghallották a lépcsőrecsegést, már tudták, hogy valami készülődik. A lépcsősor alján fogadtak és megkérdezték, hogy hová indultam. Én magamból kikelve kiabáltam: „Jönnek! Jönnek!". „Kik jönnek, Fannikám?!" – kérdezték.

Ébredéskor persze nem emlékeztem, hogy megnyertük-e a csatát, de amilyen vehemenciával készültem a harcra, esélyes, hogy igen."

Tündi (42): „A fiam már felső tagozatos volt, de még abban az időszakban is rendszeresen bejárt a hálószobánkba alvás közben. Az egyik ilyen alkalommal kétségbeesve mutogatott előre, hogy

Mondtuk neki, hogy nincs ott semmi, ám ő erősködött, hogy de igen, a két karjával még mutatta is, mekkora a rejtélyes, félelmetes valami. Végül sikerült őt meggyőznünk, és ahogy lejött, magától vissza is mászott a létrán a galériaágyába, miközben továbbra is az igazak álmát aludta."

Niki (25): „Gyakran ébredtem arra, hogy sírok vagy kacagok, de volt, hogy orgazmusra keltem, pedig egyedül voltam. Egy utazás alkalmával a barátnőm mellett aludtam, ő mesélte, hogy

Aztán előfordult az is, hogy a barátom módszeresen behúzott nekem egyet álmában, ráadásul pont arra keltem, hogy még a levegőben volt a karja – érdekes, milyen szinten érzékeli az agy a környezetet alvás közben is. Szerencsére nem ütött erőset, de azért nem volt kellemes."

Marci (21): „Anyumék tudtak az alvajárásomról, ezért sokszor már meg sem lepődtek, amikor oltári nagy hülyeségeket csináltam éjszakánként.

Egy másik alkalommal arra jöttek be a konyhába, hogy kézzel eszem a mogyorókrémet egyenesen az üvegből. A barátnőm pedig épp a minap mesélte, hogy álmomban felkönyököltem, érthetetlenül halandzsázni kezdtem, párszor megpaskoltam a fenekét, majd visszafeküdtem. Már sosem derül ki, mi volt az oka...

Nyitókép: Shutterstock