Miért olyan vonzóak a sérült férfiak?

A problémák ott kezdődnek, amikor a nő odaadó gondoskodása görcsös, szorongással megspékelt megfelelési kényszerré torzul, mert a másik pszichés problémáiból kifolyólag gyakran logikátlan és káros visszajelzéseket ad neki. Természetesen ez felcserélt szerepekkel is előfordulhat, hiszen láttunk már hisztis kislányként tomboló nőszemélyt, akinek birkatürelmű párja csak tűrte és tűrte a támadásokat, mert félt, hogy elveszíti kedvesét, ha a sarkára áll és elhallgattatja őt.

A kapcsolat elején még nem feltétlenül tudjuk, mire vállalkozunk, amikor összejövünk egy nehéz esetnek, kemény diónak bélyegezhető partnerrel. A legtöbben azzal a felkiáltással mennek bele az ilyesfajta viszonyokba, hogy „Na, majd én megváltoztatom, sőt, megváltom őt!", ám ez sosem ilyen egyszerű.

Téves elképzelés az, hogy a szerelem – mely sajnos sok esetben inkább egyfajta szexuális vonzalmon és érzelmi ragaszkodáson alapuló függőségként nyilvánul meg – mindent megold. Ha két boldogtalan ember összeköti az életét, csak megduplázzák saját boldogtalanságukat, de kiegyensúlyozott és harmonikus egységet nem képesek majd alkotni, hiába a kezdeti rózsaszín köd és az olykor-olykor tapasztalható extatikus pillanatok.

Egy barátnőm, aki jó néhány bonyolult kapcsolaton van túl, egyszer úgy fogalmazott, hogy mérgező embert szeretni olyan, mintha egy ódon, lepusztult templomot csodálna, amelyen valahol megbújik egy díszes rózsaablak – az illető pozitív tulajdonságainak összessége –, ami mellett eltörpülnek a pókhálók és a korhadozó imapadok. Ebbe az ablakba veti minden reményét, erre fókuszál, ezt fényesíti, és figyelmen kívül hagyja, hogy életerejét egyre jobban felemészti a porlepte épület sötétsége.

Sokszor azt a legnehezebb elfogadni, hogy egy mentálisan sérült személy hiába bír számos szerethető jellemvonással és hiába igyekszik párját boldoggá tenni, mindaddig alkalmatlan lesz erre a feladatra hosszú távon, amíg saját démonjait le nem győzte, vagy legalább valamennyire meg nem szelídítette azokat.

Mindezek fényében egyértelművé válik, hogy a párkapcsolati megmentő szerepe csak a legerősebbeknek való. Szép dolog, ha valaki meglátja a nemes vonásokat egy pszichés gondokkal küszködő, de egyébként értékes személyben, hiszen lehet, hogy épp ő lesz az, aki elindítja az adott férfit vagy nőt a változás útján, és motiválja, hogy segítséget kérjen a tartós javulás érdekében.

Ehhez azonban elengedhetetlen a kölcsönös elkötelezettség, az összeegyeztethető értékrend, a bizalom és a mély szeretet, mert ezek híján nemhogy megváltásra nem kerül sor, de annak is örülhetnek a felek, ha nem őrülnek bele öncélú mártíromsággal és vérszívással tarkított héja-nászukba.

Nyitókép: Shutterstock