Vigyázz, támadni készül! A macskám féltékeny a páromra

A családban volt kutya. Persze sosem aludhatott velem, nem ébresztett reggelente, hiszen a kertben volt. Nagyon szerettem vele játszani, labdát dobálni neki. Annálnagyobb örömben, mint amikor hazaértem, soha, senki nem részesített: Én azonban szerettem volna, ha a lakásban is van kisállat, ezt azonban a szüleim nem akarták.

Egyik este, hazafelé sétálva nyávogásra lettem figyelmes. Két parkoló autó között találtam rá a teljesen fekete színű Sanyira. Meglepett, milyen barátságos, pedig láthatóan nem volt már kölyök korban. Talán megszökött valahonnan, bár a bundája és a testalkata arra utalt, ha ez így is történt, nem lehetett jó dolga. Lassan az ölembe vettem, ő pedig egyből odabújt hozzám. Szerelem volt ez első látásra mindkettőnk részéről.

Másnap reggel egyből elindultam beszerezni neki a szükséges holmikat, majd irány az állatorvos, ahol szerencsére mindent rendben találtak. Ennek már egy éve. Azt olvastam, a mentett cicák javarésze nagyon kötődik az új gazdájához. Nos, Sanyi esetében is ez történt. Együtt aludtunk, rengeteget feküdt az ölemben, sokszor beszéltem meg vele a dolgaimat, gyakran megleptem valami kis finomsággal.

Hirtelen jött szerelem, gyors tempó. Ez jellemezte a kapcsolatunk elejét. Ez pedig azt eredményezte, hogy sokkal gyakrabban jártam el otthonról esténként, vagy épp később értem haza, amit láthatóan nem tetszett Sanyinak. Mintha tudta volna, ez az új helyzet kinek köszönhető, mert amikor Simon először jött fel hozzám, Sanyi teljes mértékben ignorálta. Meglepett ez a viselkedés, mivel nem volt jellemző rá. De így visszatekintve, jobb lett volna, ha ennyinél megáll a kapcsolatuk.

Sose gondoltam volna, hogy erre is képes az én imádott macskám, ráadásul ok nélkül. Innentől kezdve Sanyi egyfajta riválisként tekintett Simonra. Gyakran karmolta meg, fújt rá, szándékosan közénk kucorodott filmezés közben, és elkezdett össze-vissza piszkítani a lakásban.

Ez így ment pár hétig, amikor Simon felhozta, hogy ideje lenne ennek a szerelmi háromszögnek véget vetni. Tisztázzuk le, ki és milyen titulusban van jelen az életemben. A felvetése jogos volt, de Sanyi mégis régebben volt velem, meg hát ő mégiscsak egy állat, nem tudom csak úgy megmagyarázni neki az új felállást.

Végül Simonnal közösen arra jutottunk, hogy több időt kellene kettesben tölteniük. Így két hétre hozzám költözött, ami azért is volt nagyszerű, mert ő otthonról dolgozott, így napközben zavartalanul tudtak kettesben lenni. Pár nappal és számtalan finom jutifalattal később normalizálódott köztük a viszony.

Azóta én is jobban odafigyelek, hogy ha Simon velünk van, Sanyival is épp annyit foglalkozzunk. Igen, közösen! Már van, hogy nem is az én ölembe fekszik le filmezéskor, hanem Simonéba. Mondjuk ezek ritka pillanatok, de legalább már nem támadja meg.

Szóval csajok, csak óvatosan, ha egyedülállóként magatokhoz vesztek egy macskát.