Anya baj! Mit csináljunk a gyerekkel, ha esik, ha fúj odakinn?

Anyának lenni csupa kihívás és amellett, hogy kötélidegeket igényel, nagy adagnyi kreativitásra is szükségünk lehet, ha nem akarjuk, hogy a televízió, a tablet vagy az okostelefon nevelje fel a gyermekünket.

Tavasztól őszig nem is olyan vészes a helyzet, hiszen rengeteg lehetőség közül választhatunk: leugorhatunk a játszótérre - nem mintha ez lenne a szívem csücske -, elmehetünk csavarogni a környéken, kirándulhatunk erdőn, mezőn át, strandolhatunk, ellátogathatunk az állatkertbe és még sorolhatnám a kellemes időtöltéseket, amelyeket mind a gyerekek, mind a felnőttek élveznek.

Télen azonban minden „rosszra fordul". Nem elég, hogy az öltözés egy rémálom - nem csak a gyerkőcöknek, de például nekem is, mivel nincs az a meleg aláöltöző, amelytől megszűnne a krónikus didergésem novembertől februárig –, a lehetőségek is megcsappannak.

Most, a járvány idején pedig még az olyan fedett programlehetőségeknek is búcsút inthetünk, mint a játszóházak, műjégpálya, tropicarium, múzeumok, interaktív kiállítások. Marad hát a friss és hideg levegőn való fagyoskodás – hó hiányában még szánkózni sem lehet -,

De hogyan kössük le odabenn az örökmozgó csemetéket?

1. Foglalkoztató

Az én egyik jolly jokerem a foglalkoztatók. Ezeket előszeretettel vetem be utazásnál vagy ha tudom, hogy valahol sokat kell majd várnunk, például orvosnál. A legkisebbeknek léteznek úgynevezett csendeskönyvek, amelyekkel remekül el tudnak szöszmötölni. A lapok anyagból készülnek és különféle feladatokat tudnak végrehajtani bennük az apróságok: tologathatják a filcből kivágott kisautókat egy zsinóron, feltehetik a tépőzárral turbózott gyümölcsöket a fára, vagy öltöztethetik a babákat.

A nagyobbaknak pedig beszerezhetünk matricázós, színezős darabokat, de olyanok is léteznek, amelyekben már komplexebb feladatok is megtalálhatóak: meg kell találni két kép között a különbségeket, végig kell vezetni a kis ujjukat egy-egy útvonalon, vagy össze kell kötni a pöttyöket úgy, hogy a végén egy képet kapjunk. Szerencsére korosztálytól és érdeklődéstől függően számos ilyen foglalkoztató füzetecske - vagy nagyobb könyv, fémdobozba zárt típus - is létezik, így biztosan megtalálhatjuk azt a fajtát, amellyel a mi gyermekünk is szívesen eljátszik, akár egy órán át is.

2. Mozgás a lakásban

Akadnak persze olyan gyerkőcök is, akiknek a figyelmét a fenti foglalkoztatók maximum 20 percig képesek lekötni, mert hajtja őket az a végtelen energia, amely csak a gyermekekre jellemző. Ők azok, akik képtelenek a fenekükön ülni hosszabb ideig, mert őket a mozgás öröme élteti.

A lakásban azonban meglehetősen korlátozottak a lehetőségek, bár korántsem lehetetlen ez a küldetés.
Nagyon szuper kicsiknek szóló tornákat találhatunk ugyanis a neten, amelyek kifejezetten játékosan mozgatják át a gyerekeket az életkoruknak megfelelő feladatokkal. Nálunk a karantén kezdetén, amikor nem volt ajánlatos még sétálni sem vagy épp esett az eső, sokat segítettek ezek a videók.

A másik pedig, ha mi magunk építünk akadálypályát otthon. Ezt garantáltan élvezni fogja a legtöbb gyerek, még akkor is, ha nekünk nem kevés energiánkba telik majd utána rendet tenni. De megéri! Szedjük le a párnákat a kanapéról, hozzuk ki a fellépőt a fürdőből, rángassuk ki a székeket az étkezőből és helyezzük el őket úgy a lakás egy tágasabb részében - ez lehet a nappali, a legnagyobb szoba, de akár a folyosó is -, hogy akadályokat képezzenek. Ezek után pedig kezdődhet a móka, ahol a kicsiknek szlalomban meg kell kerülniük a párnákat, át kell bújniuk a székek alatt és átlépni vagy átugrani a fellépőt. Néhány kör és máris fáradtabban, kis energiacsökkenéssel folytatódhat a délután.

3. Házimunka

Lehet, hogy most nem leszek népszerű - leginkább a gyerekek körében, de egyes szülőknek is biztosan fennakad a szemük -, de annak a híve vagyok, hogy a kicsiket már zsenge koruk óta be kell vonni bizonyos ház körüli feladatokba. Gyermekmunka? Inkább csak szocializáció.

Nem arról beszélek, hogy a háromévest odaállítom a mosogatóhoz, hanem arról, hogy a hároméves bizony, ha megunta az akadálypályát, akkor nyugodtan visszatolhatja a fellépőt a fürdőbe vagy adogathatja a szülőnek a párnákat. De hideg, sötét, esős délutánokon adhatunk a kezébe egy porrongyot is, mert ők még hihetetlen lelkesedéssel tudják letörölni a – törékeny tárgyaktól mentes - bútordarabokat. Nálunk nagy kedvenc mind a portörlés, mind a porszívózás, igaz azt nem állítom, hogy utána nem kell nekem is átmennem újra a polcokon vagy a padlón - de hát nem is az a lényeg, hogy a gyerkőc tökéletesen takarítson, hanem az, hogy megszokja, neki is van feladata a háztartásban és persze, hogy kis időre ezzel is lefoglaljuk.

Nyitókép: Shutterstock