Egy szakítás után vagy, vagy egy rossz magánéleti vonalat kaptál el? Úgy érzed, te vagy a legnyomorultabb az egész világon? Akkor Varsó a te városod!
De akkor is érdemes a lengyel főváros felé venned az irányt, ha elvesztetted a bizalmat az emberekben, az újdonságokban, a jóságban. Vagy ha épp fáradt vagy és fásult a hétköznapoktól, a munkától, a főnöködtől, a kollégáidtól. Vagy egyszerűen csak ki akarod kapcsolni az agyad? Akkor a heartbreak hotel után ajánlom a megtört lelkek helyrehozós városát, Varsót!
Tudom, tudom, rossz duma, amikor azzal vigasztal valaki, hogy másnak még rosszabb, nehezebb. Ezért én inkább megfordítottam ezt a közhelyet: az ad erőt, hogy még abból a nagyon nagy szarból is fel lehet állni! És ez a város maga a kitartás, az újrakezdés, az új élet szimbóluma.
Nem szép, hanem erős!
Az európai fővárosok közül Varsó nem a szépségével, a régiségével vagy a méreteivel tűnik ki, hanem az elpusztíthatatlanságával. A város főnixmadárhoz hasonlatos, mely ismételten feltámad hamvaiból. Többször borzalmasan lerombolták. Először a svéd és porosz háborúban az ezerhatszázas évek közepén. Azonban mindez eltörpül a II. világháború szenvedéseihez képest:
Volt gettólázadás, amikor a legesélytelenebbek és legfegyvertelenebbek egy hónapon át kitartottak. Majd két évre rá kitört a varsói felkelés. Ekkor az volt a terv, hogy a szovjetekkel együtt a lengyelek kiűzik a megszálló német hadsereget. Ekkor hatvanhárom napig tartotta magát a város. Ám a szovjet csapatok nem igazán vettek részt a harcokban, mert attól tartottak, hogy a lengyelek majd velük is harcba kezdenek, ha győznek. Himmler pedig bosszúból kiadta a parancsot, hogy a várost le kell rombolni. Sikerült is.
A város 85%-át a földdel tették egyenlővé. A történelmi Óvárost pedig teljesen megsemmisítették - a Királyi Palotával együtt.
A harcokban, a lázadásban és a felkelésben több százezer embert öltek meg. Aztán a lengyel hadsereg túlélőit a szovjetek begyűjtötték, és Szibériába vitték, vagy kivégezték őket. Innen felállni szinte lehetetlen. Ezek ellenére a várost újjáépítették, bár a barokk jelleg elveszett. De legalább az Óvárosban mindent úgy építettek újjá, ahogyan kinézett. Sőt, 1980-ban a Világörökség része lett.
A szovjetetek ajándéka...
És itt van a Lomonoszov Egyetem mása is. Az épületet a szovjet néptől kapták a lengyelek, mint a barátság és szövetség bizonyítékát. Ma a Kultúra Palotájának hívják, és tény, ami tény: lenyűgöző a látvány, alulról és fölülről is. Ékes bizonyítéka a varsóiak nagyvonalúságára, hogy a rossz emlékek ellenére is szeretik ezt az épületet.
Sőt, a város egyik jelképe lett - posztereken, bögréken, zoknikon is megtalálható a fotója. Pedig amikor ránézek, eszembe jut a Lomonoszov Egyetem meg az Empire State Building, de Varsó tutira nem. Vagy csak harmadikra. De őket ez nem zavarja.
Underground színterápia
Hát soha nem gondoltam, hogy Varsóban a föld alatt, színekkel gyógyulok. A metróhálózat új és színes. Minden megálló más színű, és merészen variálnak az árnyalatokkal, ellentétekkel, a harmóniával, a fényekkel.
Háborgó lelkemnek és összetört szívemnek igencsak jólesett, hogy a belvárosi megállókat csodáltam. Olyan voltam, mint egy vadász, csak itt a színekre vadásztam kamerával. Egy egész délutánt töltöttem a föld alatt mosolyogva, lelkesen.
És a womanpower!
A leghíresebb varsói nő nem más, mint Marie Sklodowska-Curie - akiről általában nem is tudják, hogy varsói születésű. A szülőháza az Óvárosban múzeum. Megbabonázva lépkedtem abban az épületben, ahol a világ egyetlen dupla Nobel-díjasa élt. De van még pár érdem, amit méltatlan lenne nem megemlíteni, ha szó esik róla:
- Ő volt az első nő, aki bekerült a Sorbonne professzorai közé.
- Ő volt az első nő, aki halála után a Pantheonba került saját jogán.
- Sőt, még egy Nobel-díjas nőt adott a világnak: lányát, Irene Joliot-Curie-t.
A múzeumban az a fotó volt a kedvencem, ahol Marie fiatalon sétál Albert Einsteinnel, majd idősebb korában is, aztán Einstein a lányával, Irene-nel is sétál. A generációkon átívelő zsenialitás csodálata visszaadja a kicsit megtört hitemet az életem értelmében.
Chopin
Vele személyesen is lehet találkozni. Letölt a kíváncsi turista egy applikációt, és Chopin mindenhová elkíséri. Vasárnap délutánonként pedig a Łazienki parkban ingyenes egyórás koncert várja a megtört szívű érdeklődött. Itt, ha egyedül is vagy, a művész vállára hajtott fejjel hallgathatod a zongorajátékát, és a szíved gyógyul.
Három nap terápiás városnézés után megragasztott szívvel tértem vissza a saját életembe.
Skócia: A tündérmesék országában jártam!
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
