Anyám szalvétába csomagolt rántott húsos szendvicsei az útra és a gondtalanság felhőtlen érzése. Gyerek fejjel soha nem gondoltam bele, hogy mi minden bújik meg egy-egy emlékezetes családi vakáció hátterében. Csak élveztem minden percét. Nem sokat törődtem a szüleim zsörtölődésével vagy aggodalmaival. Nem érdekeltek az apró részletek, sodródtam az élménnyel, és hagytam, hogy körülvegyen a gondoskodás.
Most, hogy családom van, egy kicsit átértékelődött bennem a nyaralás fogalma. Nem olyan nagy cucc, igaz? Ugyan, mi kell hozzá?
Nem kell mást tennünk, mint kiválasztani a megfelelő ár-érték arányú helyszínt. Nagyszerű lehet heteken keresztül vitatkozni azon, hogy kinek mi a megfelelő. Ebben az a jó, hogy ha kellően kifárasztjuk egymást a balhézásban, akkor a végén szinte bármi jöhet. Néhány "nekem tökmindegy" vagy "akkor dönts te" után vissza is kanyarodhatunk a legelső ötlethez.
Itt és most kiderülhet, hogy ki mire képes. Nekem például - mint kiderült - az autópálya matricák és kompjegyek beszerzéséhez egyáltalán nincs tehetségem. De remekül tudok szállást foglalni és utasbiztosítást intézni. Útvonal tervezésről hallani sem akarok, de szívesen elmerülök a helyi kulturális látnivalók tengerében - amiknek a háromnegyedéhez egyetlen családtagom sem akar majd eljönni velem.
Itt derül ki, hogy kinek járt le éppen az útlevele/személyi igazolványa. Egyben arra is fény derül, hogy a fél országnak is pont most járt le, mert képtelenség a hivatalba időpontot szerezni. Lássuk be, kell az izgalom!
Ciki a lista, de hasznos! Itt kerülnek képbe a kinőtt fürdőruhák, az eltűnt búvármaszkok, úszógumik és egyéb dolgok, amik csak akkor nincsenek meg, ha keressük őket. Pedig esküszöm, hogy karácsony előtt láttam valahol, amikor a kültéri izzókat kerestem!
Elindul a csimbum cirkusz, rogyásig megpakolva a csomagtartó. A gyerekek között megy a vita, hogy ki hol üljön - mintha nem lenne tökmindegy, hogy a bal vagy a jobb oldalon helyezkednek el a hátsó ülésen. Ezután mindenki elcsendesedik, kifelé bámul az ablakon, és csendben elmereng magában. Egészen az első megtett 10 kilométerig, amikor elhangzik először a bűvös kérdés: "Mikor érünk oda?!" És innentől sínen vagyunk! Hurrá, nyaralunk!
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.