Ha messzebb szállsz meg, akkor is elvagy napi két darab jeggyel, ráadásul a villamossal vagy a busszal akár átruccanhatsz Német- vagy Franciaországba is. Két országban tuti járni fogsz, mert a közös hármas határnak köszönhetően a reptér francia területre épült.
Jobb, ha előre tudod, hogy a jegyet nem a járművön, hanem a megállóban kell érvényesíteni. Így elkerülheted, hogy össze-vissza kelljen rohangálnod a villamossínek közt a másik megállóba, miközben a vezető türelmesen és némán rázkódik a röhögéstől.
Mindenki nagyon barátságos, mégis megdöbbentő, hogy milyen fegyelmezettek, és milyen sok a svájci szabály. A legjobban a szállásunkon lévő mosási renden mulattunk: ha a társasház lakója vagy, mondjuk, rád van osztva a hónapban a harmadik, a tizenötödik és a huszonnyolcadik nap, ekkor használhatod a mosókonyhàt. Ha galád módon máskor is képes vagy ott mosni, akkor 85 frank a pénzbüntetésed.
Ha matrica nélkül tennéd ki a szemetet, akkor állítólag a szemétrendőrség áttúrja, hogy kideríthessék a személyazonosságodat, és máris érkezik a csekk.
Basel picike, cuki, nagyon rendezett és nagyon drága. Az első sokk akkor ért, amikor kicsengettem ötezer forintnyi összeget két szendvicsért és egy kávéért. Jattolni viszont sehol sem kell, és szinte mindenhol elfogadnak bankkártyát is. A pékségek választéka őrületes: friss gyümölcsös csodák, állatka formájú sütik, kézműves bonbonok, ropogós szendvicsek várnak szinte minden sarkon.
A reggelit megúszhatod kb. 10 svájci frankból (péksüti és kávé), az ebédre valószínűleg rá kell szánnod egy húszast egy olcsóbb étkezdében vagy palacsintázóban (crèpe), hacsak nem döntesz valamelyik ismert gyorsétteremlánc mellett. (10 - 12 svájci frank egy menü.)
A város a picike méretéhez képest tele van múzeummal: majdnem 40 darabot tartanak számon. 16 franktól a Kunstmuseum három épületét is be lehet járni, de öt órától a hat órai zárásig ingyenes. Ezen kívül nekünk a játékmúzeumra (Spielzeug Welten) esett a választásunk: négyemeletnyi mackó, baba, babaház várt minket, töménytelen mennyiségben - és néhol hátborzongató stílusban. A mini vasszűz és a kínzókamra makett létjogosultságát nem igazán értettük, de a sima babák többsége is megállta volna a helyét egy horrorfilmben.
A baseli állatkert állítólag híres, ezért bementünk. De csalódnunk kellett. Ugyan rendezett, parkosított, és van mindenféle egzotikus és európai állat, de semmi különlegeset nem tartogat a látogatók számára - leszámítva, hogy a víziló család nagyon cuki.
Ha még mindig maradt időd kulturálódni, akkor egyórányi vonatútra vár az Augusta Raurica, egy ókori római vàros maradványaival. Költséghatékony program még a katedrális (Basel Münstrel) és az egyetem füvészkertje, ahová ingyenes a belépés. A budapesti Pálmaházhoz hasonló hangulatú épületekben a dzsungelben éreztük magunkat, a kert és az óriáskaktuszok is látványosak.
Több órát szántunk a városban barangolásra, rengeteg a pici kacskaringós utca, korabeli épületekkel. Szerencsére a shoppingolás még hazai pénztárcával is megfizethető (egy pöttyös body-val és egy filodendron leveles fülbevalóval lettem gazdagabb). A svàjci csoki ajándékokat meg bármelyik üzletben beszerezheted. Az élet viszont megáll este hat-hét óra felé: az összes üzlet és látványosság bezárja kapuit.
Svájc tényleg piszok drága, de gyönyörű, tiszta, és meglepően barátságos - egy hétvégét mindenképpen érdemes bevállalni, az a pénztárcádnak sem fog fájni annyira. :) Ráadásul, amikor hazamész, otthon tutira minden olcsónak fog tűnni.
Nyitókép: Shutterstock
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.