Végül idő hiányában finomítottunk az elképzeléseinken, és csak egy Las Vegas és környéke túra lett belőle. Kata már írt a csillogó Vegasról, de engem inkább a természet vonzott. Az autó pedig nem lehetett más, mint egy tűzpiros Mustang. Milyen meglepő, ehhez a férjem ragaszkodott...
Elég sok helyen voltunk már, de azt a fajta szabadság érzést, amit ez az út adott, sohasem tapasztaltam. Amerika hatalmas, a nemzeti parkjaiban pedig szó szerint el lehet veszni. Jó néhányan meg is teszik ezt minden egyes évben - persze nem önszántukból. Ha az ember megunja Vegast (amit egyébként nagyon hamar meg lehet, csak szólók), akkor a város környékén rengeteg varázslatos helyet talál. Mi a Death Valley, a Red Rock Canyon és a kihagyhatatlan Grand Canyon mellett tettük le a voksunkat.
A Halál völgye semmihez sem hasonlítható. Néha olyan érzésem volt, mintha a Marson lennék (Zabriskie Point), néha pedig a Holdon (Badwater). Ez az a hely, ahol már maga az út is egy csoda.
Kocsikázni a gyönyörű, végtelenbe tartó utakon életem egyik legnagyobb élménye volt. El tudtam volna tölteni egy egész hetet ott, szó szerint a semmi közepén. Azonnal magával ragadott a táj békessége.
Hazafelé autózva pedig még egy prérifarkas is kicammogott elénk az út közepére. De rutinos versenyzőként azonnal felmérte a helyzetet, és továbbállt. Mi meg csak pislogtunk, hogy ez tényleg megtörtént, és milyen mázli, hogy nem ütöttük el szegény párát.
Hobbi természetfotósként nem volt kérdés, hogy naplementés képeket is kell készítenünk. Ehhez pont a legjobbkor érkeztünk Red Rock Canyonba, Death Valley-ből hazafelé. Igaz, a vörös sziklákról így lemaradtunk, de a hegyek mögött lenyugvó Nap mindenért kárpótolt. Ha nem szeretnél sokat autózni, de szívesen látnál egy természeti csodát, akkor a Red Rock Canyon a te helyed. Csak 30 percre van Vegastól, így egy pár órás kirándulásnak is tökéletes.
A Grand Canyon egyszerűen kihagyhatatlan. A világ egyik csodájaként emlegetett hely legnyugatibb pontjához, a Skywalkhoz 2,5 órát autóztunk Vegastól. Ám itt sem unatkoztunk út közben. Ha már arra jártunk, megnéztük a Hoover-gátat is, ami olyan tériszonyosoknak, mint én, "kötelező" program.
Az arizonai táj elképesztő, egymást váltották a látványosságok, mint a semmivel sem összetéveszthető Joshua tree-k és a kietlen falvak. Tisztára, mint a filmeken. A Grand Canyon pedig tényleg lélegzetelállító. Erre egyszerűen nem lehet felkészülni.
A Skywalk a helyi indián törzs területén fekszik, így a Hualapai törzzsel is megismerkedhettünk. Csak álltam, és bámultam a mélységet. Záróra tájékán úgy kellett minket kitessékelni.
Amikor elkezdtem szervezni ezt az utat, még én sem voltam teljesen biztos benne, hogy akarom-e. Annyira messze kerültem a komfortzónámtól, hogy térkép kellett hozzá, hogy egyáltalán visszataláljak. De mondhatom, nagyon is megérte! Nemrég jöttünk haza, de már most visszamennénk!
Mindig legyen nálad elég ivóvíz, főleg, ha Death Valleybe mész, mert hamar nagy bajba kerülhetsz nélküle! Ez ugyanis egy sivatag, ahol nem ritka a 40 fok fölötti hőmérséklet sem.
A nemzeti parkokba behajtási díjat kell fizetned. Ez Death Valley-ben 25 dollár 7 napra, a Red Rock Canyonba 7 dollár egy napra. A Grand Canyon Skywalk pedig egy privát létesítmény, többféle belépőjeggyel.
Figyelj a benzinre, mert itt nincs minden sarkon egy benzinkút!
Nyitókép: Jónás Zsófi saját képe
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.