Nos, mindegyik változat egészségtelen, és tenni kell ellene valamit! De mit? Ennek járunk most utána.
Amikor fenyegetés ér bennünket, szervezetünkben olyan folyamatok indulnak el, amik felkészítenek az adott helyzetre való azonnali reagálásra. A keletkező stresszhormonok hatására glükóz szabadul fel, emelkedik a vérnyomás, nő a pulzusszám, kiélesednek az érzékszerveink, felgyorsul a légzésünk - képessé téve ezzel minket a menekülésre, vagy a védekezésre.
Normális esetben a stresszhormonok szintje a veszély elmúltával gyorsan "alaphelyzetbe" tér vissza - azaz nyugalmi állapotba. Ez a "jó stressz" - nélkülözhetetlen a túléléshez.
Ebben az esetben az egészséges nyugalmi állapot nem alakul ki, a szervezet hosszasan ki van téve a stresszhormonok hatásának. Ami idővel kedvezőtlenül befolyásolja az egész test működését: emésztési problémák alakulnak ki (gyomorhurut, fekély), gyengül az immunrendszer, szív- és érrendszeri elváltozásokat jönnek létre (magas vérnyomás, stroke), valamint az idegrendszer működése is zavart szenved.
Van, aki a krónikus stressz hatására elveszíti az étvágyát - súlyos hiánybetegségek kialakulását kockáztatva. A többség azonban - a stressz okozta frusztrációt ellensúlyozandó - döbbenetes mennyiségeket képes elfogyasztani, ami elhízáshoz vezet.
A válasz egyetlen szó: STRESSZOLDÁS
Gondold át mindennapjaidat és keresd meg, mik azok a dolgok, amik a krónikus stressz kiváltói lehetnek (munkahelyi nyomás, családi problémák, megfeleléskényszer stb.)! Igyekezz ezeket megszüntetni!
Ida Faar
Nyitókép: iStockphoto
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.