A stresszevés lélektana

Biztosan te is jártál már úgy, hogy egy-egy idegtépő szituációban, befeszülve a stressztől képtelen voltál akár egy falat ételt is lenyelni. Vagy pont ellenkezőleg, válogatás és mérték nélkül tömted magadba az összes ehető dolgot, ami a kezed ügyébe került.

Nos, mindegyik változat egészségtelen, és tenni kell ellene valamit! De mit? Ennek járunk most utána.

Jó stressz, rossz stressz

Amikor fenyegetés ér bennünket, szervezetünkben olyan folyamatok indulnak el, amik felkészítenek az adott helyzetre való azonnali reagálásra. A keletkező stresszhormonok hatására glükóz szabadul fel, emelkedik a vérnyomás, nő a pulzusszám, kiélesednek az érzékszerveink, felgyorsul a légzésünk - képessé téve ezzel minket a menekülésre, vagy a védekezésre. Normális esetben a stresszhormonok szintje a veszély elmúltával gyorsan "alaphelyzetbe" tér vissza - azaz nyugalmi állapotba. Ez a "jó stressz" - nélkülözhetetlen a túléléshez.

Forrás: iStockphoto/grinvalds

A rossz stressz

Ebben az esetben az egészséges nyugalmi állapot nem alakul ki, a szervezet hosszasan ki van téve a stresszhormonok hatásának. Ami idővel kedvezőtlenül befolyásolja az egész test működését: emésztési problémák alakulnak ki (gyomorhurut, fekély), gyengül az immunrendszer, szív- és érrendszeri elváltozásokat jönnek létre (magas vérnyomás, stroke), valamint az idegrendszer működése is zavart szenved.

Van, aki nem eszik, van, aki túleszi magát

Van, aki a krónikus stressz hatására elveszíti az étvágyát - súlyos hiánybetegségek kialakulását kockáztatva. A többség azonban - a stressz okozta frusztrációt ellensúlyozandó - döbbenetes mennyiségeket képes elfogyasztani, ami elhízáshoz vezet.

Forrás: iStockphoto/Kontrec

Mit tehetünk?

A válasz egyetlen szó: STRESSZOLDÁS

Gondold át mindennapjaidat és keresd meg, mik azok a dolgok, amik a krónikus stressz kiváltói lehetnek (munkahelyi nyomás, családi problémák, megfeleléskényszer stb.)! Igyekezz ezeket megszüntetni!

  • Vigyél rendszert az életedbe: azonos időben kelj, étkezz és sportolj!
  • Mindig fordíts kellő időt az étkezésre, és add is meg a módját: teríts meg, porciózd ki az ételt, lassan és alaposan rágj meg minden falatot, élvezd az ízeket!
  • Törődj többet magaddal, szánj időt a pihenésre, az ellazulásra!
  • Kapcsold ki a gondolataidat – soha ne vidd haza a munkát, ne agyalj a szabad perceidben is a teendőiden és a problémáidon!
  • Kérj segítséget a barátaidtól, beszélgess, mondd el, hogy mi miatt aggódsz! Sokszor egy kívülálló tisztábban látja a helyzetünket.
  • Szakadj ki a megszokott környezetedből: utazz, kirándulj!
A tudatos megközelítés
Már egy ideje léteznek a stressz csökkentésének érdekében a tudatos odafigyelést/jelenlétet alkalmazó programok. És újabban az evészavarok kezelésének területén is elkezdték alkalmazni a módszert. Olyan technikákat használnak, melyek megszakítják a megszokott gondolkodást, érzelmeket és viselkedést. Továbbá erősítik a gondolatok, érzések és érzékszervi tapasztalatok tudatosítását. Ez a megközelítés segít az embereknek kapcsolatba kerülni és kapcsolatot tartani belső jelzéseikkel (felismerni az éhséget és a jóllakottságot, az érzelmeket, valamint a kívülről ható, de belső reakciókat kiváltó tényezőket), mint tanult válaszreakciókra támaszkodni. A tudatos odafigyeléssel kapcsolatos tanulmányok 86%-a számolt be javulásról a megcélzott étkezési viselkedésekben. Ez a megközelítés nemcsak az ételválasztást és a testtömeg szabályozását javíthatja, de csökkentheti a háttérben húzódó stresszt is.

 Ida Faar

Nyitókép: iStockphoto

    Ezt olvastad már?