Az alfahím legendája csak egy hülye mítosz

Mindannyiunk fejében él egy többé-kevésbé tiszta kép arról, hogy milyen egy igazi férfi. Persze mást gondolnak erről a nők és mást a férfiak, mégis régóta él a köztudatban egy fogalom: ez nem más, mint az alfahím.

Domináns, határozott, könnyen irányít másokat, a nők imádják, lehetőségek tárháza nyílik meg a személyisége előtt. Ez az a férfi típus, amiről minden nő álmodik, és amilyen minden férfi szeretne lenni. Nincs mese, mi, férfiak mindannyian határozottságra, sikerre, gyönyörű nőre vágyunk. Márpedig ehhez alfává kell válnunk, még jobb, ha így születünk.

A baj csak az, hogy az alfahím csak egy buta legenda, egy nagy, kerek, üres nulla. 1977-ben indult a történet, akkor állt elő egy kutató, L. David Mech az alfahím koncepciójával. Később pedig ő maga próbálta elérni, hogy az emberek felejtsék el ezt úgy, ahogy van.  

Farkasok viselkedését vizsgálta, megfigyelte, hogy mindig van egy egyed, akit a többiek követnek, akire "hallgatnak", aki mindent meghatároz. Írt is gyorsan egy könyvet az alfa farkasról. Tudományos ismeretterjesztő anyagnak szánta, az emberek pedig imádták, és azonnal elkapkodták. És mindenki meg volt győződve arról, hogy ez bizony az emberek között is így működik, nálunk is van alfa, béta és egyéb szerep. Sok évvel később azonban a kutató visszatért az eredetileg vizsgált állatokhoz, az újabb vizsgálatai során rájött, hogy hatalmasat tévedett.

Egyszerűen családokat látott anno, naná, hogy az ételt, a gondoskodást és a szeretetet adó szüleikre, azon belül is elsősorban az apára figyeltek oda a kisebb farkasok. Így többek közt úgy vált "alfává" az adott hím, hogy egy sor utódot nemzett egy nősténynek. A kutatónak volt annyi tartása, hogy mindenkinek megpróbálta felhívni a figyelmét tévedésére. De már nem tudott mit tenni, a média jó munkát végzett, hatékonyan elültette az emberek fejében a fals koncepciót. Arról nem is beszélve, hogy annyira sikeres volt az elmélete, hogy addigra már lehetetlen volt kiverni az emberek gondolkodásából.

Forrás: Shutterstock

Nem csak a farkasok esetében hibás az elképzelés. Az emberi társas interakciók sokkal bonyolultabbak ennél. Az életünkben rengeteg területen kell helytállni, és senki sem tud egyszerre mindenhol otthonosan mozogni.A farkasos példánál maradva, amíg náluk leginkább az élelemszerzés, a vadászat, a család védelme játszik fontos szerepet, és az ehhez szükséges készségek elsajátítása minden egyed célja, a mi világunk sokkal összetettebb. A számítástechnika területén, banki ügyekben, orvostudományban például egy gyenge fizikumú, visszafogottabb férfi rendelkezhet alfahímhez méltó magabiztossággal, a tudása miatt. Viszont egy végtelenül határozottnak tűnő, sikeresnek ítélt férfi is gyakran kételkedhet saját magában, elbizonytalanodhat, szoronghat, ha nem a saját, ismert területén mozog.

Sokkal fontosabb mércéje van egy igazi férfinak, mint az, hogy mennyire domináns. Nem az fontos, hogy mekkora a bicepsz és az autó. A valódi emberi értékek azok, amiket komoly nők keresnek, és amiket komoly férfiak elismernek. Az alázat, empátia, mások segítése, becsület, tisztesség, kitartás, erőfeszítés. Az alfahím azok közé a tévhitek közé tartozik, amiktől érdemes lenne megszabadulnunk. Mert sokkal bonyolultabb ennél az emberi élet.

Nyitókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek