szex kibeszélő házasság szex nélkül
A szex mindig fontos része volt az életemnek, és készpénznek vettem, hogy mindenkivel működik. Nem ügy olyan pasit találni, akivel jó a szex, gondoltam korábban. Csak olyat nehéz, aki normális kapcsolatra vágyik. Aztán találkoztam veled...

Már az elején sem volt erőssége a kapcsolatunknak a testiség, de annyi minden volt, ami ezt feledtette. Kedves voltál, okos, humoros, és képes voltál elköteleződni, amire nagyon vágytam. Azt hittem, megfogtam az isten lábát. Nem vettem tudomást arról, hogy a szex nem az igazi. Már az elején nagy különbségek voltak az étvágyunkban - és félreértés ne essék, nem vagyok nimfomán, csak normális, egészséges nő. De szerelmes voltam, és téged akartalak.

Évek teltek el, remekül megvoltunk egymással, csak a szex lett egyre kevesebb, majd szép lassan teljesen megszűnt. Én persze mondtam, hogy ez gond... Kezdeményeztem is, de azt nem szeretted, mert akkor kötelezőnek érezted, hogy teljesíteni kell. Vártam, hogy te érj hozzám "úgy", ám hosszú ideig nem történt semmi. Időnként kiborultam, aztán ismét igyekeztem türelmes lenni. Szakításra nem is gondoltam, mert szerettelek...

Minden más működött, ezt is meg akartam oldani. Elmentünk párterápiára, többször is. Időnként úgy tűnt, lesz valami javulás, de nem volt, úgyhogy megint elvesztettem a türelmem. De minden kiborulásomnál megnyugtattál: te is akarod, hogy működjön, neked is fontos, dolgozol rajta. És persze szeretsz. Én pedig hittem neked...

Közben a nőiségem már a padlót súrolta, de észre sem vettem. Most visszanézve azt gondolom: hát hogy a fenébe lettem volna nő melletted, ha nem úgy néztél rám? Láttad bennem a társat, akivel jó összebújva filmet nézni vagy együtt aludni. Akivel megosztod a gondjaidat, együtt jársz családi eseményekre, aki meghallgat...

Forrás: Shutterstock

De amint szexre került a sor, megijedtél. Lassan elhitetted velem, hogy miattam van - pedig sokszor ott zakatolt a fejemben, hogy nekem ez sosem okozott gondot az előző kapcsolataimban. Idővel elhittem magamról, hogy én vagyok az oka. Hogy szebbnek, jobbnak, kedvesebbnek és a jóég tudja még, minek kellene lennem, hogy végre megkívánj...

Mások sem vettek észre nőként. Azt hittem, azért, mert valóban nem vagyok szép és kívánatos. Pedig csak boldogtalan, szexhiányos és megalázott voltam, és ezt mindenki érezte, ezért nem láttak vonzónak. Így persze a szakítás sem merült fel, hiszen arra gondoltam: kinek kellenék, ha az a férfi sem kíván, aki állítólag szeret? Hogy kellenék akkor egy idegennek?! Egyre csak vártam, hogy javuljon a dolog.

Aztán egyszer valaki az arcomba vágta: "Mire vársz, ha már 6 éve nem változott semmi?" Akkor kaptam észbe, hogy milyen rettenetesen régóta hitegetem magam és reménykedek. Akkor és ott eldöntöttem: nincs még egyszer ennyi időm arra, hogy TALÁN változik valami. Családot, gyereket, normális szexuális életet akarok! Akkor elköltöztem tőled.

Hogy könnyű volt-e? Egyáltalán nem. Találtam mást? Sokáig nem. Nem is kerestem, mert rájöttem, hogy először azt kell meglelnem, aki a hat év alatt elveszett bennem. Mert a hosszú évek óta tartó mellőzés miatt már rég nem az a nő voltam, aki felkelti egy férfi érdeklődését. De felálltam a padlóról, bár majdnem egy évbe telt. Aztán lett valakim, és képzeld, ő kíván.

Ő végre értékeli bennem a nőt. És amikor vele vagyok, nem értem, hogy élhettem ennyi éven át szex nélkül... Amikor azt mondja, hogy szeret, neki már elhiszem - mert valóban a nőt szereti bennem, és nem fordít nekem hátat unottan esténként a hálószobában.

Baranyai Fanni

Nyitókép: Shutterstock

Mondd el Te mit gondolsz!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.