Veszprém és a klasszikus zene

Vikman Pálnak, a VEB2023 EKF komolyzenei programmenedzserének, a zene gyerekkora óta fontos szerepelt tölt be az életében, jelenleg énektanárként is dolgozik és a veszprémi Orlando Énekegyüttes vezetője. Tősgyökeres veszprémiként kiemelten fontosnak tartja a város népszerűsítését, főképp zenei szempontból. „Annak, aki a Balaton környékére születik, a régió örökre felejthetetlen és meghatározó élmény lesz. Én is nagyon kötődöm hozzá, kiemelten Veszprémhez. Nem hiszem, hogy létezik olyan ember, aki ha bármilyen oknál fogva elhagyja a várost, ne örülne, hogy visszatérhet ebbe a szépséges környezetbe, amely talán országos értelemben is kivételesnek mondható"– meséli Pál.

„Ha nagyon régre szeretnénk visszamenni a történelemben, akkor érdemes például a XIX. századba utaznunk, amikor igen komoly egyházzenei élet volt Veszprémben, a püspökségnek saját fizetett zenekara és énekara is volt, ahol kortárs műveket is bemutattak. Ezt a korszakot mindenképpen a város egyik fénykorának nevezhetjük" – kezd bele a város zenei életének bemutatásába Pál. Megtudtuk tőle azt is, hogy Veszprém Város Vegyeskara, illetve a Liszt Ferenc Kórus Társaság voltak az első máig fennálló és meghatározó szerepet betöltő kórusok Veszprém történetében. Az előbbi megálmodója és karnagya Zámbó István volt, az utóbbit Kollár Kálmán alapította, akinek vezetésével mindkét kórus rengeteg nemzetközi kórusversenyt nyert meg. Az általuk vezetett kórusokkal lehetőség nyílt arra, hogy a város hírét vigyék a világban. „Sajnos már mindketten elhunytak, de az örökségük fennmaradt és hamarosan egy zenetörténeti sorozat is indul, ami az életművükről és zenei hagyatékukról szól. Ez az örökség a mai fiatalok számára is meghatározó jelentőséggel bír."

Veszprém Város Vegyeskara minden évben különleges rendezvénnyel készül, mint például a Magyar Kórusok Találkozója vagy a Kárpát-medencei Kórusok Találkozója. Jövő nyáron a Dalvölgyet rendezik meg, vagy másnéven Az Éneklő Magyarország Ünnepét, amely egy négy napig tartó nagyszabású rendezvény lesz rengeteg külföldi és magyar kórus részvételével. „A szervezők több neves zeneszerzőt kértek fel, hogy olyan műveket írjanak erre az alkalomra, amelyeket a rendezvény alatt a kórusok különböző műhelymunkák során megtanulhatnak majd. Gyerekkórusok, férfi- és női karok, kamarakórusok, egy-egy országos vagy nemzetközi hírű karvezető segítségével dolgozzák majd fel ezeket a sokféle, például népzenei vagy egyházzenei témájú műveket" – meséli.

Pál szerint különösen fontos a gyerekek zenei képzése, amelyben fontos szerepe volt az azóta sajnos megszűnt Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskolának, de e téren a nemrég létrejött Hangár Könnyűzenei Központ is kiemelkedő teljesítményt nyújt. „Egyre nehezebb feladat a gyerekeket és a fiatalokat a zene irányába terelgetni, ezért a VEB2023 EKF kezdeményezései a könnyűzene és a klasszikus zene terén is kiemelten fontosak. Jelenleg is folynak tárgyalások azzal kapcsolatban, hogy Veszprém nemcsak 2023-ban, hanem hosszú távon is egy zeneoktatási mintavárossá válhasson, ahol a Kodály Zoltán vagy Kokas Klára által kifejlesztett nemzetközi hírű zenepedagógiai módszerek akár a felsőoktatásba, akár az óvónőképzők és tanítóképzők programjába, így gyakorlatként az óvodákba és az iskolákba is bekerülhessenek."

Veszprémben klasszikus zenei bérletsorozattal látogathatók a Hangvilla koncertjei és a Mendelssohn Kamarazenekar hangversenyei is. A csaknem negyven éves múltra visszatekintő Mendelssohn Kamarazenekar vezetője Kováts Péter, akinek neve biztosan nem ismeretlen a veszprémi zenekedvelők körében, hiszen az Auer Trióban is játszik.
Pál a Brusznyai-emlékhangversenyen való szereplést is megemlíti a Mendelssohn Kamarazenekarral kapcsolatban. Brusznyai Árpád az 1956-os forradalom mártírja volt Veszprémben, akiről már csaknem harminc éve minden év januárjában megemlékeznek a Brusznyai Alapítvány szervezésében. Az emlékhangversenyen a Mendelssohn Kamarazenekar és a Brusznyai Oratóriumkórus lép fel, Kováts Péter vezényletével.

„Ez az országban egy egyedülálló kezdeményezés, mely a gyerekek számára is igen meghatározó élmény, mivel zenekarral, karmesterrel, énekes szólistákkal és olyan zeneszerzők műveiből összeállított koncertanyaggal készülnek, mint Beethoven, Vivaldi vagy Mozart."

Kováts Péter és a Mendelssohn Kamarazenekar nemcsak az általuk végzett művészi munka színvonaláról, veszprémi, budapesti és egyéb itthoni koncertjeikről, valamint az európai és amerikai turnéikról híres: 2015 óta minden évben, augusztus elején megrendezik a veszprémi, nemzetközi Auer Fesztivált, mellyel a veszprémi születésű világhírű hegedűművész, Auer Lipót előtt tisztelegnek.

Ahogy azt Pétertől megtudtuk, a fesztivál egyik fő célja, hogy Auer szülővárosába elhozza azokat a világhírű művészeket, akik a nemzetközi koncertélet meghatározó szereplői, másrészt, hogy a nemzetközi zenei világ számára tudatosítsa, hogy a 20. századi hegedűművészet egyik legmeghatározóbb pedagógus egyénisége Auer Lipót magyar volt, Veszprémben született, és itt kapta meg egyedülállóan sikeres életútjához az indító támogatást.

A fesztiválközönség az elmúlt évek során hallhatta már a fesztiválon többek között Gidon Kremer, Maxim Vengerov, Vadim Repin, Mischa Maisky, a Borogyin Vonósnégyes, Yuri Bashmet, Vadim Gluzman, Kocsis Zoltán, Baráti Kristóf, Miklósa Erika, Frankl Péter, Vásáry Tamás, Kelemen Barnabás, Ránki Dezső, a Keller Kvartett, a Kodály Kvartett, az Auer Trió, valamint a jazz és a populáris műfajok jeles képviselői közül Mark O'Connor, Gilles Apap, Oláh Kálmán, Borbély Mihály, Roby Lakatos, Aleksey Igudesman, a Jánoska Ensemble, a Klezmatics, Lajkó Félix és Balázs János játékát.

„A fesztivál különlegessége és egyedisége abban áll, hogy nem csupán „importálja" a fellépőket, hanem hidat is képez a Veszprémben lévő zenei és kulturális élettel, az itt működő és alkotó művészekkel, illetve zenét tanuló fiatalokkal. Így a veszprémi székhelyű Mendelssohn Kamarazenekar nem csak a fesztivál rezidens zenekara, hanem az ideérkező világhírű művészek partnere is egyben" – meséli Péter.

A fesztivál részeként működő Auer Akadémia, azaz a nemzetközi mesterkurzus sorozat keretén belül a fiatal, pályakezdő zenészek is felléphetnek a koncerteken.

2023-ban a fesztivál újdonságokkal is készül: már nemcsak nyáron, hanem a tavaszi, őszi és téli időszak-ban új kamarazenei, kamaraoperai, kortárszenei és speciális összművészeti jellegű szekciókkal várja majd a közönséget, és bár továbbra is Veszprém lesz az események fő helyszíne, új koncerthelyszíneket is tervez a régióban.

A Veszprémi Régizenei Napok során 2013 óta minden nyáron egy hétig a régizenéé a főszerep Veszprémben: régizenei kamaraegyüttesek és kisebb vokális együttesek lépnek fel, akik a régizene mozgalom zenei hagyatékát próbálják életre kelteni. A fesztivált Nagy Csaba lantművész indította útjára kilenc évvel ezelőtt, amelynek szervezését később az Orlando Énekegyüttes vette át. A koncertek a balatoncsicsói Szent Ágoston templomban, a Tihanyi Bencés Apátságban és a Veszprémvölgyi Jezsuita romtemplomban kerülnek megrendezésre.

Az utóbbi években a fesztivállal szinte egyidőben szervezik a a Veszprémi Utcazene Fesztivált is, amely Pál szerint egy különös kétpólusú zenei miliőt teremt a városban. „A Veszprémi Utcazenei Fesztiválra a nyári pezsgés és könnyűzene jellemző, míg a Veszprémi Régizenei Napok komolyzenei koncertjei egy nyugodtabb, csendes zöld környezetbe csábítják az embereket. Így az is találhat kedvére valót Veszprémben, aki hangosabb zenei élményre és szórakozásra vágyik, és az is, aki egy csendesebb és megnyugtató zenei élményt szeretne átélni."

Ahogy Páltól megtudtuk, a régizene alatt a romantika előtti korszakot értjük: a gregoriántól egészen a XIX. századig, beleértve Beethovent, Mozartot és az egész barokk kort. „A régizene akusztikusan megszólaló zenét jelent, amely a mai modern fül számára kisebbet szólhat, ezért is nagyon fontos szerepe van a csendnek ebben a műfajban. A régizenére a csendből születik meg és a csendbe tér vissza. Azt hiszem, hogy nem kell bizonygatnom, hogy a mai világban mekkora szükség van erre a mélyebbre szántó, elgondolkodtató és sokszor érzelmeket átforgató zenéi stílusra."

A Chaconne Fesztivál 2023 októberében debütál majd az VEB2023 EKF egyik legnagyszabásúbb zenei rendezvényeként, de a közönség november 11-én a Magyar Zene Házában tartott Veszprém a házban elnevezésű rendezvénysorozaton belül már kaphatott belőle egy kis ízelítőt. Ahol Pál mondja, a fesztiválon a hazai zenei élet nagyjai mellett nemzetközi hírű előadók is részt vesznek majd és alapvetően két fő cél és üzenet mentén valósul meg.

Az egyik maga a minőség, hiszen a chaconne szóról a zenészek többsége rögtön Johann Sebastian Bach szólóhegedűre írt d-moll partitájának utolsó tételére gondol, ami egyfajta fogalomnak számít a zenei világban. „Ez a mű minden szempontból igen magas színvonalat képvisel és meghatározó ereje van a művet ismerők körében. Az esemény szervezésekor azért helyeztük fókuszba e remekművet, hogy bármilyen elérhetetlennek tűnik is Bach alkotói magassága, mindig emlékeztessen, mire képes a zene és mi a feladata a zenésznek, sőt bármilyen alkotó vagy előadó művésznek. "

Emellett a chaconne egy zenei formát is jelent, amely a barokk korszakban terjedt el és nagyon népszerűnek számított. Ahogy Pál fogalmaz, a chaconne formát az állandóság és a folytonos változás kettőssége jellemzi, amely egy univerzális elv. Nem véletlenül, a barokkban is alkalmazták gyakorlatilag minden létező műfajban, az operától az egyházi zenén át a korabeli könnyűzenéig. Miért ne tehetnénk ugyanezt a saját korunkban? „Erre utal a Chaconne Fesztivál alcíme: a zene ezer árnyalata. A chaconne bármilyen zenei stílusban megjelenhet, és ami fontos, üzenetet is hordoz. Ezt a sok műfajt, hangulatot és stílust szeretnénk „chaconne-osítani", itt és most, eltörölni a határokat, legalább néhány napra a zenében is, hogy láthatóvá válhasson mindaz, ami lényeges."