Irigy vagy azokra a nőkre, akik úgy tűnik, hogy mesébe illő életet élnek? Szép házban laknak, drága autóval járnak, állandóan utaznak? Ám, ha egyszer kihallgathatnád ezeket a luxusbarátnőket, luxusfeleségeket, akkor gyorsan kiderülne, hogy sok esetben szó sincs családi idillről – ez kérem, kőkemény biznisz.
Nem állítom, hogy minden lány vagy nő, aki a közösségi oldalakon drága holmikban és jachtokon pózol, hazudik. Akadnak olyan szerencsések, akik jó helyre születtek, így anélkül, hogy a kisujjukat mozdítanák, bármit megkaphatnak. Olyanok is vannak, akik pont a gazdag és jóképű „herceggel" keltek egybe és boldogan élnek, míg meg nem halnak.
Hiszek a szerelemben, a romantikában, a happy endben, de tény, hogy a szép történetekből akad kevesebb. A többi pedig csak látszat és üzlet.
Lilla a közösségi felületeken rendületlenül mosolyog. Miért ne tenné, hiszen az élete fantasztikus. Jóképű férj, két gyerek, mesés ház, éttermek, utazások, designer ruhák, cipők, táskák tömkelege. Lilla mégsem boldog. Amikor elmesélte a történetét nem kért sem szánakozást, sem együttérzést, hiszen ezt az utat ő választotta és ha akarná – valószínűleg - ki is léphetne belőle, de jól tudja, hogy annak súlyos ára lenne. Mint a házasságában mindennek.
Mesés kezdet
Lilla és Dániel már nyolc éve alkotnak egy pár és hat éve házasok. Lilla modellként dolgozott és hamar ráébredt arra, hogy a külseje igazi áldás. Már nagyon fiatalon körüldongták a férfiak és mivel a pasik számára egy modellel járni valami kiváltságot jelent, így
Lillával mindig azt éreztették az udvarlói, hogy különleges.
Virágcsokrokkal, drága ajándékokkal, utazásokkal lepték meg, ő pedig kedvére válogathatott a jelentkezők közül. Számos kolléganője állt szeretőnek vagy adta el a bájait, ő azonban úgy gondolta, megtartotta a gerincét, mert a randevú partnereit nem a pénztárcájuk alapján rangsorolta, hanem az alapján, hogy tetszett-e neki az illető. Természetesen azért fontosnak tartotta azt is, hogy ne egy „szegénylegény" barátnője legyen, ám nála nem volt feltétel sem a luxusjacht, sem a magánrepülőgép.
Dániellel egy divatbemutatón találkoztak és szinte azonnal felizzott köztük a levegő. Szerencsére a férfi amellett, hogy hihetetlen sármmal rendelkezett, még egy jól menő vállalkozást is a magáénak tudhatott, így Lilla úgy vélte, eljött érte az ő hercege. Dániel is valahogy hasonlóan érezhetett, mert egy hónap ismerkedés után magához költöztette Lillát a budai villájába. Ezután a lánynak nem kellett többet castingokra járnia, pénzt keresnie, mert Dániel mindenről gondoskodott. Lilla lubickolt a luxuséletben: házhoz jött a manikűrös, pedikűrös, fodrász, masszőr, jógaoktató. A takarítást és a főzést szintén a személyzet végezte el – már amikor egyáltalán otthon ettek, mert legtöbbször valami fancy étteremben bruncholtak és vacsoráztak.
Lilla eleinte élvezte ezt a kiszolgálást, ám nagyjából fél év múlva már inkább kiszolgáltatottnak kezdte érezni magát.
Hiszen nem volt se önálló bevétele, se lakása, se saját autója. Az albérletét felmondta, a kocsiját Dániel lecserélte, a számláján pedig összesen kétszázezer forint csücsült, amiről jól tudta, ha bármi történne és el kellene költöznie még a szokásos egyhavi lakbérre és kéthavi kaucióra sem lenne elegendő. Ráadásul egyre jobban unatkozott, hiszen szinte egész nap a hatalmas házban ült egyedül – várva, hogy Dániel hazaérjen.
Ám, amikor megemlítette a férfinek, hogy visszamenne dolgozni, határozottan megtiltotta neki a párja. Kijelentette, hogy az ő barátnője nem dolgozhat!
Azt azonban megengedte, hogy a magán jógaórák helyett konditerembe járjon, vagy ő menjen a fodrászhoz, kozmetikushoz, ne pedig azok jöjjenek házhoz. Lilla szerette Dánielt és örült, hogy a férfi igazi gavallér, így nem nagyon feszegette a dolgot. A lányregény pedig folytatódott, amikor két év együttélés után össze is házasodtak.
Nem tündérmese, hanem biznisz
Bár Lilla úgy érezte, hogy valóban egy tündérmese részese, később rá kellett ébrednie, hogy ez a mese valójában nem róla szól. Hanem Dánielről, aki meg akarta teremteni maga körül azt a tökéletes családi idillt, amit vizionált. Lilla remek alany volt ehhez: szép, engedelmes, formálható. Egy ideig. Ám nem sokkal az első közös gyermekük születése után Lilla szeméről leesett a rózsaszín napszemüveg és meglátta, hogy neki ebben a házasságban semmibe nincs beleszólása. Persze dönthetett arról, hova menjenek vacsorázni vagy milyen színű legyen a babaszoba fala, de a komoly kérdésekben a férfié volt az utolsó szó. Már, ha egyáltalán kérdezett bármit is ilyen téren.
Lilla hiába próbált kicsit jobban belefolyni a férje életébe, hiába érdeklődött a munkája iránt, ajánlotta fel, hogy segít a cégben, Dániel mereven elutasította. Számára
Lilla csak egy szép dekorációnak számított, egy csinos vagyontárgynak.
Ez pedig kezdte megölni Lilla szívében a szerelmet. Úgy érezte, már nincs „mi", csak Dániel van és ő, akik ugyan egymás mellett élnek, jól élnek, mégsincs bennük semmi közös. A kapcsolatuk üres látszat. Egy szép díszlet, ami mögött semmi tartalom.
Amikor elutaztak, Dániel akkor is állandóan online megbeszéléseket szervezett, míg ő a kislányukkal játszott.
A közös vacsorákon némán ültek egymással szemben és szinte üvöltött a csend körülöttük.
Egy idő után ezért inkább Dániel barátaival jártak ide-oda. Így legalább nem kellett szembesülni azzal, hogy nem tudnak egymással mit kezdeni.
Egy este Dániel, miután hazaértek egy baráti összejövetelről, megfogta Lilla karját, majd kissé borgőzös lehelettel a fülébe súgta:
- Akarok még egy gyereket!
Lilla teljesen ledöbbent, hiszen hónapok óta hozzá sem ért a férje. Már arra is gondolt, hogy talán szeretője van.
- De én nem szeretnék... - ellenkezett Lilla. – A kicsivel sem foglalkozol. Miért akarsz még egy babát?
- Mindenkinek két gyereke van a társaságban. Nekem is kell egy második – jelentette ki és a könyökénél fogva a hálószoba felé terelte Lillát.
- Nem! – rántotta ki a kezét a férfi szorításából. – Én nem akarok! Most nem! Így nem!
- Mi bajod van neked? – emelte fel a hangját Dániel. – Mindened megvan, amit csak akarhatsz. Én egy második gyereket akarok! Ez nem olyan nagy kérés! A feleségem vagy, én pedig a férjed! Szülni fogsz nekem egy második gyereket!
Lilla szóhoz sem jutott. Már régóta sejtette, hogy az egész életük csak látszat, hogy ő és a kislányuk sem jelent többet Dániel számára, mint egy szép óra vagy egy drága autó, amivel a státuszát jelzi, ám ez a kijelentés mellbe vágta. Valószínűleg Dániel is érezte, hogy ez most kicsit erős volt, így elmosolyodott és megvonta a vállát.
- Szeretnék még egy gyereket, hogy igazi család legyünk – tárta szét a karját és Lilla látta, hogy a tekintete teljesen átalakul. Ismerte ezt a pillantást, ez volt Dániel ragadozó, üzleti nézése, ami egy-egy sikeres biznisz alkalmával jellemezte. – Mondok valamit... - kezdte. – Tudom, hogy zavar, hogy a ház és a kocsik is az én nevemen vannak. Most felmegyünk a hálóba és innentől kezdve, minden nap este kilenckor... Ha pedig szülsz nekem még egy gyereket, akkor rádiratom a ház felét és kapsz 15 millió forintot a számládra. Deal?
Lilla történetét Szépvölgyi Izabella jegyezte le
Nyitókép: Shutterstock
Mondd el Te mit gondolsz!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Csatlakozz a SHE Kibeszélő Facebook csoportunkhoz és mondd el nekünk!
