Ha nem vagy a szavak embere – Mondd el a testeddel, hogy mit érzel

Néha nagyon is nehéz kifejezni az érzéseinket szavakkal, sokszor túlságosan súlyosak. Esetlennek érezzük magunkat, a magunkból kierőszakolt vallomás pedig őszintétlennek, erőltetettnek hangzik. Hiába terveztük el előre, mit és hogyan fogunk mondani, valahogy a szavak nem akarnak alakot ölteni. Még szerencse, hogy nem ez az egyetlen út, hogy a másik tudtára adjuk, igenis érdekel. A testünk helyettünk is beszél, ha hagyjuk, hát, ha még rá is segítünk egy kicsit! Egyébként is azt mondják, hogy a tettek mutatják az igazi érzéseinket, mert mondani bármit lehet. Hagyjuk az izzadságszagú érzelemnyilvánításokat, és tudassuk inkább testbeszéddel azzal a különleges valakivel, hogy a szívünk érte repes, de legalábbis szaporábban ver egy kissé.

Ha valaki tetszik nekünk, akkor tudattalanul is másoljuk néhány mozdulatát. Ezzel benne is szimpátiát keltünk, vagyis ha kicsit rá akarunk segíteni a dolgok természetes folyására, akkor kezdjük el tudatosan csinálni. Azért arra vigyázzunk, hogy ne vigyük túlzásba, mert nagyon hamar idegesítővé válhat, és ha átesünk a ló túloldalára, feltűnik az utánzásunk és azt is gondolhatja, hogy kigúnyoljuk. A lélek a finom mozdulatokból is ért.

Hiába elcsépelt és unásig ismételt frázis az, hogy a szem a lélek tükre, örök igazság is, ezt kár lenne tagadni. És habár nagyon jól ismerjük a tekintet erejét, használni mégis sokszor felejtjük el. Pedig mennyi mindent lehet tudatni csupán azzal, hogy egyenesen és mélyen a szemébe nézel, miközben hozzád beszél! Érdemes egy kicsivel, mondjuk 2-3 másodperccel tovább nézni, mint ami neked kényelmes lenne, de mindenképpen kerüljük a bambán bámulást.

A fizikai távolság nagyon árulkodó, ha folyton lopod a távolságot kettőtök között, akkor egyértelműen a tudtára adod, hogy bizony érdekel. Az is hasonlóan „beszédes" lehet, ha közelebb hajolsz hozzá, amikor éppen mesél. Azt mutatja, hogy a teljes figyelmed az övé, ezzel a fizikai és érzelmi vonzalmadat is kifejezed egyszerre.

A mosoly az az eszköz, ami a legbiztosabban szimpatikussá varázsolja azt, aki adja. Ezzel az ajándékkal nem kell és nem is szabad szűkölködni, de persze ennek is megvan a megfelelő helye. Üdvözléskor egyszerűen kötelező, ezzel biztosítod a kiszemelted afelől, boldoggá tesz, hogy láthatod. A mosoly