Ha nem érted a kamaszt, veled van baj: változz meg!

Mi van akkor, ha rájössz, hogy a gyereked egy egészen más világban felnövekvő kis ember, tele kérdésekkel? Egy olyan világban kamasz, amit nemhogy ő nem ért, igazából te sem. Olyan kérdésekre keresi a választ, ami a te kamaszkorodban nem volt téma - vagy esetleg tabu téma volt, amiről nem beszélt senki.

Mit kell csinálni, ha rájössz, hogy ő már egy sokkal nyitottabb világban keresi a helyét, és ő maga is sokkal nyitottabb a világra, mint ahogy azt gondoltad eddig? Nem nagyon segít a helyzeteden az sem, hogy nem 20 év korkülönbség van közted és a gyermeked közt, hanem 40. És bár nagyon fiatalos gondolkodású anyukának tartod magad, de azokban a kérdésekben, amikkel most szembesülsz, mégsem érzed magad elég modernnek.

Hogy kell ma jól csinálni ezt a kamasz szülősdit, ekkora generációs szakadékkal, egy olyan XXI. században, ami expressz sebességgel rohan el mellettünk? Az első megpróbáltatásnál azt gondoltam, egyszerűen hárítom az egész problémát, és kivárok. Minden meg fog oldódni a maga idejében. Aztán jött a lelkiismeret-furdalás, hogy ha nem segítem a gyerekem a megoldáskeresésben, akkor majd később joggal leszek hibás, ha rossz döntést hoz.

Tiszta jószándékból működnek, de tapasztalataim szerint az egymásnak ellentmondó tanácsokkal inkább csak a gondolatok összezavarására alkalmasak, mint igazi irányt mutatni. Gyereken pedig nem kísérletezek. Soha. Se kicsin, se nagyon.

Végül jött a szakember, akinek egyetlen kulcsmondata égett bele az agyamba: "Gondolkozzunk pozitívan, és vegyük ezt az egész XXI. századi kamaszosdit a fejlődés lehetőségének." Számomra igazi megoldást nyújtott ez mondat, mert hosszú távra kaptam iránymutatást. Fejlődés! Magamtól eszembe sem jutott, hogy a nevelésben is lehet fejlődni egy szülőnek. Vagyis inkább kell!

Pont úgy kell fejlődnöm, mint ahogy az élet minden területén teszem. Ahogy megtanultam okostelefont kezelni. Ahogy hozzászoktam a körülöttem lévő világ állandó változásához. Ahogy online vagyok, pedig nemrég még postán adtam fel levelet, írógépen gépeltem, és vonalas telefont tárcsáztam. Amilyen természetességgel fejlődöm, tanulok, haladok a korral, úgy kell most néhány elavult nevelési elvem is újra cserélni, megkopott gondolatom felfrissíteni és összefésülni a múlt értékeit a jelennel.

Szülőként mindig határozottan ott kell állnom a gyerek mellett. Kamaszkorban pedig úgy kell ott állnom, hogy nemcsak a gyereket kell értenem, hanem a világot is nagyon jól kell ismernem, amiben él. Nem bújhatok ki ez alól csak azért, mert minden olyan gyorsan változik körülöttem. Változni kell nekem is. Változni, tanulni, fejlődni, hogy tiszta szívvel mondhassam majd a végén: ezt is megcsináltam!

SHE.HU Kibeszélő!

Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!Forrás: Mudra László

Nyitókép: Shutterstock