Ne legyél bunkó, és akkor a gyereked sem lesz az!

Vannak mondatok, amik időnként szinte minden szülő szájából elhangzanak. Ám arra sokan nem gondolnak, hogy a kifogásolt viselkedést legtöbbször tőlük látja a gyerek. Lehet, hogy először saját magadat kéne megfegyelmezned...

"Tedd már le azt a telefont!"

Korán reggel kiabálsz a gyerekkel, hogy indulni kéne, ő viszont mosakodás, öltözködés, reggeli helyett kitartóan pörgeti a közösségi oldalak feedjét. Ám mi is történt eddig? Felkeltél, megittad a kávéd, átnézted az e-mailjeid, az értesítéseket, az üzeneteket, majd levezetésképp rákukkantottál a közösségi oldalad idővonalára.

Aztán, mikor kijött a gyerek a szobájából és jó reggelt kívánt, kicsit felemelted a fejed, kitekintettél a valóságba, talán vissza is köszöntél, de gyorsan még befejezted, amit épp olvastál. Persze, hogy a csemetéd addigra leült az ágyra, elővette a telefonját és pörgetni kezdte a közösségi oldalak feedjét...

"Ne beszélj csúnyán! Hol tanultad ezt?"

Dorgálod a gyereket, mikor sorra hagyja el a száját a káromkodás. Te pedig 2 perc múlva már összefüggő mondatokban szidkozódsz, mikor véletlenül kiesik a kezedből a tejes doboz, és beteríti a konyhát a tej. Aztán odalép melléd a párod, közli veled, hogy ilyen béna is csak te lehetsz, jobban kéne figyelned. Ekkor hozzá fordulsz, és őt is elküldöd a francba - ő meg téged. A gyerek pedig ül az ágyon, és - a valóságból menekülve - nyomja a telóján a lövöldözős játékot...

"Már megint a szobádban ülsz egész nap!"

Te miért nem mész be hozzá? Ja, hogy neked dolgod van! Nyomod a telefont, beszélgetsz a barátnőddel, esetleg főzöl vagy dolgozol. Igazából mit tudom én, mit csinálsz, de valamiért nem jut eszedbe bemenni a gyerekhez és részt venni abban, amivel éppen foglalkozik. Tőle viszont elvárod.

Forrás: Shutterstock

"Beszélj tisztelettudóan apáddal!"

Ezt mondod a gyereknek, mikor szemtelen, vagy épp rácsapja az apjára az ajtót, pedig az csak annyit kért tőle, hogy pakoljon el maga után a fürdőben. Másnap aztán egy vita hevében - ami azután robbant ki köztetek, hogy 22 vagy 24 fokra állítsátok a klímát - mindennek elmondod a párod. A végén még az ajtót is rácsapod, mert neked ebből már eleged van, el kell menned egyet levegőzni, muszáj kiszellőztetni a fejed... Szerinted kiről vesz példát a gyerek?

Vedd már észre magad!

A gyermeked sémákat követ. Ő a te tükröd. Azt tanulja meg, amit te közvetítesz felé, a környezeted felé, a világ felé... Mindegy, mit mondasz, ha a mondanivalód tartalmát nem követik a tetteid. Mert nagyon fontos, mit teszel, hogy teszed és hogyan reagálsz. Hogy tisztelsz-e másokat. Hiába mondod, "Köszönj szépen, gyermekem!", ha belépsz egy ajtón, és te sem köszönsz. Ráadásul nemcsak az alapvető illemet kell megtanítani a gyerekednek, hanem azt is, amiben még te is segítségre szorulsz.

Tarts egy kis önvizsgálatot, aztán követelj! Sőt! Lehet, hogy utána már követelned sem kell, hiszen látni fogja, hogy illik viselkedni. Vagy ha úgy érzed, direkt nem követi a példádat, akkor egyszerűen csak arról van szó, hogy kamasz - és mint tudjuk, a kamaszkor múló állapot.

Idővel véget ér, így ha jól csináltad a dolgod, végül egy tisztelettudó, okos felnőtt gyermeked lesz. Olyan, mint te! ;-)

Forrás: Mudra László
SHE.HU Kibeszélő!
Neked mi a véleményed erről a cikkről? Egyetértesz vele, vagy teljesen máshogy látod? Katt IDE, és mondd el nekünk!

Nyitókép: Shutterstock

    Ezt olvastad már?